2018.06.14.

Kilencedik bolygó helyett több száz Hold-méretű égitest lehet a Neptunuszon túl?

A Pluto visszaminősítését megelőzően „Planet X” (tizedik bolygó) néven, azóta Planet Nine”, vagyis kilencedik bolygóként feltételezett külső-naprendszeri égitest utáni kutatás új elmélettel bővült. A Naprendszer e távoli vidékén egyáltalán nem egyszerű felfedezni az égitesteket, az elképzelhetetlenül nagy távolságuk miatt „csak úgy” nem nagyon esélyes megpillantani, bár jó néhányat sikerült is már felfedezni közülük (pl. az elsőként, 2003-ban megtalált, Sedna nevet kapott kb. 1000 km átmérőjű kisbolygó). A májusi adatok alapján 408 katalogizált, pár tíz vagy pár száz km átmérőjű kisbolygó kering a Neptunuszon túli pályán Naprendszerünkben, rajtuk kívül még kb. 2000 nem katalogizált égitest létezéséről is tudunk.

A feltételezett „kilencedik bolygó” azonban ezeknél jóval nagyobb kellene legyen, Földünk átmérőjének 5-10-szerese közti a becsült mérete. No de eddig a gravitációs anomáliákon kívül nem találtunk semmit, ami a létezésére utalna, bár az ismert Kuiper-öv objektumok pályaadatai alapján elméleti számítások vannak arra, hogy igen távoli pályán (a napközelpontja a Föld-Nap távolság 200-szorosa, legtávolabbi pontja pedig 1200-szorosa is lehet) keringhet.. A problémák gyökere azonban, hogy eleve azon égitesteknek is csak egy töredékét fedeztük fel, amelyeknek az ismert pályájára hatott a feltételezett „kilencedik bolygó” gravitációja, így a számítások nem pontos adatokon alapulhatnak. E feltételezett „kilencedik bolygó” gravitációja hatására számtalan, a Naprendszer belsőbb régiójában keletkezett égitest kijjebb is lökődhetett, s pályasíkjuk eltérhetett fő keringési síktól. E kilökődött kisbolygók az ún. szórtkorong-objektumok, ilyen a már említett Sedna, illetve a másik nagy méretű Kuiper-öv kisbolygó, az Eris is, de több hasonlót is ismerünk már. A „kilencedik bolygó” elméletén kívül egy másik csillag Naprendszerhez közeli látogatása is feltételezett oka lehet ezen égitestek speciális pályáinak, most egy harmadik elmélet is született a speciális pályák magyarázatára.

Két coloradoi csillagász úgy véli, nem feltétlenül kell nagy méretű bolygót keresni a külső Naprendszerben. Ha sok, a mi Holdunk méretével (3474 km átmérőjű) hasonlítható égitest kering odakinn, ezek együttes hatása képes ugyanazt kiváltani, mint a rejtélyes nagy méretű bolygó. A két kutató pont arra alapozta az elméletét, hogy az elmúlt időszakban egyre több kisebb Neptunuszon túli égitestet fedeznek fel, s ez azt is sejteti, hogy bőven van még hasonló. A kutatók szuperszámítógép segítségével modellezték, hogy amennyiben Hold-méretű objektumok falkája kering e külső régióban, azok gravitációs hatása miként befolyásolná az ismert objektumokat. A számítások alapján ezek az égitestek képesek volnának ugyanarra, amit a „kilencedik bolygó” esetében feltételeznek, ráadásul az együttes hatásuk azt is elérné, hogy a nagyobb méretű kisbolygók távolabbi és eltérő síkú pályára lökődnek ki. Az égitest-falka hatása tehát a már megismert szórtkorong-objektumok pályáját is magyarázza, így a „kilencedik bolygó” feleslegessé válik.

Persze a „kilencedik bolygó” elméletének hívei úgy vélik, hogy az új felvetés nem képes megmagyarázni az anomáliákat s nem helyettesíthető a feltételezett „kilencedik bolygó” egy csapat kisebb objektummal. A jövőbeni felfedezések majd eldöntik, kinek van igaza, látogató csillag, nagy méretű kilencedik bolygó, számos kisebb méretű törpebolygó, vagy esetleg valami eddig nem feltételezett hatás hozta létre a szórtkorong-objektumok különös pályáit.

A kutatók az Amerikai Csillagászati Társaság denveri gyűlésén ismertették az elméletüket június 4-én, az erről született beszámolót a Nature.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: