A másfél hónapja felfedezett csillagközi üstökösről egyre több izgalmas dolog derül ki a ráirányuló fokozott figyelemnek köszönhetően, ismerjük a pályáját, van elképzelés arról is, hogy honnan érkezhetett (a 13 fényévre lévő kettős rendszerből, ami a Kruger 60 nevet viseli). Tudjuk, hogy a színe nagyon hasonló a Naprendszer üstököseinek színéhez, s szeptember vége óta tudjuk, hogy a kómájában van cianid, ami a Naprendszer üstököseiben is jelen lévő összetevő. Az üstökös meglehetősen aktív, s egy új, az Arizonai Egyetem szakemberei által elvégzett kutatásban két teleszkóp segítségével is vizsgálták a kóma összetevőit és a benne lévő por visszaverődési tulajdonságait. A Kitt Peak-en lévő 2,3 méteres Bok, és a Mount Hopkins-on lévő 6,5 méteres MMT (mindkettőt az Arizonai Egyetem üzemelteti) spektrográfjain keresztül, szeptember 20-án és október 1-jén végzett megfigyelések segítették hozzá a csapatot az eredményhez, azonban nem volt egyszerű ide eljutni. Az üstökös megfigyelésére alkalmas időszak rövid, és ezt is nehezítették hol a holdfény, hol a felhőzet.
A szeptember 20-i mérések során nem sikerült kimutatni a kétatomos szén jelenlétét (ekkor igen erős holdfény mellett folyt az észlelés), azonban október 1-jén már igen. A korábbi, másik kutatócsoport által észlelt cianidra is ráleltek a spektrum elemzéseiben, így annak a jelenlétét megerősítette a vizsgálat.
A kétatomos szén számos üstökös kómájában jelen van, látványosan zöld árnyalatot kölcsönöz neki, a mennyisége, illetve a cianidhoz viszonyított aránya azonban változik, annak függvényében, hogy a Naprendszer mely régiójából származik az üstökös. Míg egy tipikus üstökösnél a kétatomos szén és a cianid aránya nagyobb 0,66-nál, a Borisov esetében ez az arány 0,47 csupán, így a szénben szegény kategóriába került. A kétatomos szénben hiányos üstökösök a Naprendszerünkben a Jupiter-családba tartozóak, rövid periódusúak, és a Kuiper-övből kerültek a belsőbb régiókba. A kutatók a mérésekből arra következtetnek, hogy a csillagközi üstökös a saját naprendszerének hasonló régiójában, illetve hasonló körülmények közepette keletkezhetett.
Nem nélkülözi persze a feltételes módot az elképzelés, hisz egy Naprendszeren kívüli üstökösre nem biztos, hogy oly egyszerűen ráhúzhatók a saját üstököseink jellemzői alapján alkotott kategóriák.
Emellett szükség lenne még további mérésekre is, például a háromatomos szén jelenlétéről – a mostaniak során nem sikerült ilyen adatokat kinyerni, ez megerősíthetné a mostani mérésből kapott, szénben hiányos típusba sorolását.

A kutatás eredménye az Astronomical Journal-ben fog megjelenni, a teljes tanulmány olvasható az arXiv preprint szerveren.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)