A Mars Odyssey keringő szonda neutronspektrométere által 2002-2009 közt gyűjtött mérési adatokat dolgozták fel újra a Johns Hopkins Egyetem kutatói. A régi, kis felbontású adatokat új feldolgozási módszerrel elemezve a korábbinál közel kétszer nagyobb felbontásúvá tették, s ebből az derült ki, hogy jelentős mennyiségű vízjég is lehet a marsi egyenlítő közel egynegyedén, a Medusa Fossae Formáció környéki területen. A korábbi mérések alapján úgy vélték, hogy nem víz, hanem különféle sóhidrátos ásványok vannak e régióban.
A neutronspektrométer kb. 1 méteres talajmélységig lát le, az e mélységig előforduló hidrogén jelenlétét képes érzékelni, a hidrogén pedig akkor észlelhető a most látott módon, ha vízjég rejtőzik a talajban, ezt a Phoenix leszállóegység igazolta 2008-ban. A Mars magasabb szélességi öveiben teljesen rendben is van a vízjég megléte, ott a hőmérsékleti viszonyok lehetővé teszik ezt, azonban az egyenlítőhöz közeledve már elvileg nem lehet stabil a vízjég ilyen talajmélységben, emiatt is vélték víz helyett hidrátoknak a korábbi mérésekből észlelt, kevésbé jelentős arányú hidrogént.

A Medusa Fossae Formációnál a laza, könnyen erodálódó felszínét a korábbi radarmérések alapján feltehetőleg kis sűrűségű, vulkáni eredetű lerakódások borítják, illetve már akkor elképzelhetőnek vélték a mérésekből, hogy vízjég is okozhatja a kapott radarjeleket.
A most kinyert hidrogén-adatok alapján a jelen lévő víz mennyisége nagyobb, mint ami a talaj pórusaiban elférhetne, s egyébként is rejtély, miként maradhatott volna meg a vízjég e szélességi övekben. Ha a Mars korábbi időszakai során, amikor a tengelyferdesége nagyobb volt, le is rakódhatott, az azóta eltelt évmilliók alatt el kellett volna már tűnnie. Elképzelhető persze, hogy a laza szerkezetű lerakódásokon egy vékony, de erős kéreg alakult ki, ám feltehetően ez se óvta volna meg ilyen időskálán az alatta lévő vizet.
Ha pedig nem vízjég, hanem sóhidrátok okozzák az észlelt hidrogén jelenlétét, ennek a kialakulását legalább ilyen nehéz volna megmagyarázni, ugyanis ehhez igen nagy mennyiségben kellenének e sóhidrátok.
Amennyiben beigazolódna, hogy valóban vízjég található itt, az igen nagy jelentőségű lesz majd a későbbi marsi küldetések során, hiszen így jóval kisebb mennyiségű nyersanyagot kellene ideszállítani a Földről az emberes marsutazásokhoz (a vízből hidrogén üzemanyagot is előállítanak, nem csak biológiai felhasználásra kell).
A kérdés, hogy vízjég vagy sóhidrát található-e itt, további kutatásokig nyitott marad, de legalább olyan lehetőséget vet fel, amit érdemes sokkal alaposabban is megvizsgálni.

A feldolgozás alapján kapott kép (az illusztráció) azt jelzi, hogy hány tömegszázalékban kellene víznek lennie a területen, ha _minden_ észlelt hidrogén vízmolekulákban volna: a vörös 1, a sötétkék 30 tömegszázalékot jelez.

Eredeti cikkek ITT és ITT olvashatók.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)