A MIDAS (Moon Impacts Detection and Analysis System), spanyolországi teleszkópokból (24-40 cm-es) és ezek felvételeit elemző szoftverből álló rendszer, amelynek a feladata a Holdba esetleg becsapódó meteoritok észlelése. Mivel a Holdnak nincs légköre, amelyben elégne vagy lelassulna a felszín felé száguldó meteoroid, az a becsapódáskor is igen gyors, s így a méretétől és sebességétől függő fényerejű villanásokat okoz.

2013-ban egy igen nagy becsapódást is megfigyelt a rendszer (persze számos kisebbet előtte is azóta is látott), s ezt követően a Hold körül keringő LRO szonda meg is találta a meteorit 19 méteres kráterét.

Most július 17-én látott becsapódást és az azt szinte pontosan 24 órával követően 18-án bekövetkező másikat is észlelt a MIDAS és a két becsapódott meteorit a hovatartozását is meg tudták állapítani (nagy valószínűséggel, bár nem egészen világos, hogy milyen adatok alapján következtettek erre), s eszerint az Alfa Capricornidákhoz tartozott mindkettő. (E meteorraj maximuma július 30-án volt, de heteken át aktív a raj, így akár magunk is észlelhetjük a belőle hulló meteorokat az éjszaka második felében, bár éjjelenként csak néhány darab hullhat.) A Holdba most becsapódott meteoroidok kb. diónyi méretűek lehettek a számítások szerint.
Ezek a mostani becsapódások kisebbek voltak a 2013-asnál, mégis látványos felvillanást okoztak a Hold felszínén.

A MIDAS rendszere ugyan specializált az ilyen becsapódások megörökítésére, azonban nem lehetetlen, hogy egy amatőrcsillagász is tanúja legyen hasonló eseménynek, pl. 2011. februárjában két svájci amatőr ugyanazt a becsapódást szimultán megörökítette. A legtöbb ilyen becsapódás persze igen halvány, így a megfigyelhetőségük a holdsarlós időszakra korlátozódik, amikor a napfényben fürdő sarlót teljes körré kiegészítő, a Földről visszaverődő és épp csak derengő éjszakai oldalon lehet a kis felvillanást észrevenni.

A Holdba becsapódó égitestek száma és nagysága alapján a földiekre is következtetni lehet, a spanyol program mellett a NASA is követi ezeket az eseményeket és már 435 feltételezett becsapódást figyeltek meg. A holdi becsapódások vizsgálatával a különböző meteorrajokra vonatkozó előrejelzések és számítások pontosíthatóak, ellenőrizhetőek.

Az eredeti angol nyelű cikk ide kattintás után elérhető.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)