A Berlinben most zajló ILA (repülés- és űrkutatási vásár és konferencia) keretein belül most született szándéknyilatkozat a NASA és az ESA (Európai Űrügynökség) közt egy tervezett, a Marsról kőzetmintát a Földre visszajuttató küldetés-komplex kapcsán.

A holdi kőzetmintákat se volt egyszerű (és főként nem olcsó) hazahozni, s most van úton épp az OsirisRex űrszonda a Bennu kisbolygóra ahonnan mintával térhet majd vissza 2023-ban, ha minden rendben zajlik. A Mars még ennél is jóval bonyolultabb, hisz szemben a közeli Holddal, illetve a kis méretű (és így kis gravitációjú) Bennuval, a vörös bolygó messze is van és nagy is. Egyelőre még nem tudunk olyan űrjárművet készíteni, amely egy út során elintézné az odajutást, felszíni mintavételezést, a mintával a felszállást majd a hazautazást a Földre. A probléma több részből áll: az, hogy odamenjünk egy megfelelően felszerelt leszállóegységgel és az kiemelje a kívánt talajmintát, még nem a legbonyolultabb része a terveknek, azonban a visszaúttal már lehetnek fennakadások. A most aláírt megállapodás részint ennek a terveire terjed ki.

A Marson elvileg két rover is gyűjt majd mintákat a közeljövőben, a NASA 2020 Mars Rover küldetése, illetve az ExoMars leszállóegységén utazó orosz-európai rover. Az amerikai jármű a felszínről kotor össze mintákat, amiket összesen 31, kb. golyóstoll méretű tartályban tárol el. Az európai rover 2 méteres mélységbe lefúr, s innen emel ki mintát.
A következő fázis az lesz, amiben egy harmadik, gyűjtő rovert küldenek majd a Marsra – a kimondottan e célra készülő kis járgány felkeresi a két, tudományos műszerekkel felszerelt nagy rovert, s átveszi tőlük a begyűjtött mintákat, majd azokat becsomagolja, s a felszállóegysége segítségével „postázza”. A felszállóegység egy kis méretű rakétával indul el a Marsról, s a kb. focilabda terjedelmű talajmintákat a Mars körüli pályára állítja.
A harmadik fázisban egy olyan űrhajó indul majd el a Mars felé, amely az orbitális pályán lévő mintákat tartalmazó konténert befogja, s hazahozza a Földre.

Ez így elsőre se hangzik túl egyszerűnek, a valóságban azonban még ennél is sokkal bonyolultabb lesz az összehangolt küldetések megvalósítása. A küldetést csakis nagy nemzetközi összefogásban és kereskedelmi űrcégeket is bevonva lehet megvalósítani, azonban olyan mértékben növelhetné a tudásunkat a Marsról, ha az onnan származó mintákat az ultramodern földi laborokban lehetne elemezni, amit semmilyen odajuttatott eszköz nem volna képes megoldani és helyettesíteni.
Az ESA jövőre miniszteri szinten dönt majd a tervezett mintagyűjtő akció további fejlesztései kapcsán, miután addigra elkészülnek az előzetes tanulmányok a küldetésekről.

Az eredeti angol nyelvű cikk itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)