2017.10.07.

Hidrotermális tevékenység volt a Marson 3,7 milliárd éve

A marsi Eridania.medence területén, ahol egykor tenger volt, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) keringő szonda felfedezése alapján a tengerfenéken egykori aktív hidrotermális tevékenység folyamán létrejött ásványi lerakódások vannak. Földünkön a hasonló geológiai képződményekhez kötik az élet kezdetét, ezért különösen fontos felfedezés a Mars esetében ez. Az MRO a lerakódásokat találta meg, s az adatelemzések során jutottak arra a NASA kutatói, hogy a keletkezésük az akkor még vulkanikusan aktív és tengerrel borított területen a marsi kéregből feltörő hőforrásoknak köszönhetőek. A felfedezés akkor is fontos, ha soha nem derül fény arra, hogy volt-e bármilyen formában élet a Marson, hiszen így is feltárulnak azok a körülmények, amelyek a saját bolygónkon is jelen voltak az élet igen korai szakaszában. A Föld tektonikai aktivitása (a kéreglemezek folyamatos mozgása) réges-régen eltüntette azokat a közvetlen bizonyítékokat, amelyekből a korabeli körülményekről bármit megtudhatnánk, a tektonikusan inaktív Marson viszont fennmaradhattak ennek a korszaknak a nyomai.

Az érintett terület a marsi kéreg egyik legősibb feltárult régiója is egyúttal, s a kőzetek alapján a marsi köpenyből eredő vulkáni anyagok jutottak a felszínre itt egykor, akár egy befulladt tektonikai folyamatot is jelezhet ez. A terület topográfiai mérései alapján nagyon valószínű, hogy a mai felszíni alakzatok kialakulása víz alatt történt, ez lehetett akár jégréteggel borított tenger, akár jég nélküli tenger is. Az egykori tengernek otthont adó terület a környezeténél jóval mélyebb, s az itt elvégzett becsapódási kráter vizsgálat alapján a tengernek otthont adó medencéket 4 milliárd évesnél idősebbnek számolják. Az egykori tenger kb. 700-1000 méteres mélységű lehetett, s a korabeli hidrotermális tevékenységre utaló aljzat a medence nyugati részén maradt fenn, a keleti régióban a felszín eróziója eltüntethette a nyomokat (ha voltak). Az alacsonyabb tengerszintet képviselő 700 méteres mélységgel korrelál azoknak a kloridtartalmú kőzetrétegeknek a jelenléte, amelyek a medencét övezik, ez a kőzet az egykori tenger elpárolgása során keletkezhetett.

A kutatók becslése szerint az ősi Eridania-tenger mintegy 210.000 km3 vizet tartalmazott, ez az egykori marsi tengerek mintegy fele lehetett, illetve földi hasonlattal élve kilencszer annyi volt benne a víz, mint az amerikai Nagy Tavakban összesen, vagy közel háromszor annyi, mint a Kaszpi-tengerben.
Az MRO infravörös spektrométerével kinyert adatok szerint az egykori marsi tengerfenéken olyan ásványi lerakódások vannak, amelyeket a Földön a tenger alatti hidrotermális tevékenység hoz létre. Az üledékrétegek és az aljkőzet elhelyezkedése, rétegeinek szerkezete további hasonlóságot mutat a földi hidrotermális lerakódásokkal. A területen a tenger megszűnését követő időkből származó lávafolyások is vannak, és igen valószínű, hogy már korábban is volt vulkáni tevékenység a helyszínen, a tenger borította medencékben (a vékonyabb kérgű medencékben egyébként is jellemző a Marsra a vulkáni tevékenység, az itteni terület abban különbözik, hogy víz alatti vulkanizmus lehetett).
Az egyre sokszínűbb marsi areológiai (a geológia marsi megfelelője Mars isten görög neve, Arész után) információk közt újdonság a hidrotermális tevékenység, s a terület érdekes célpont lehet – sok-sok egyéb mellett persze – egy későbbi helyszíni vizsgálat számára is.
A kutatásról még júliusban számolt be a Nature Communications, a teljes cikk szabadon olvasható ITT.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

5/5 (1)

Értékelés

About the Author: