Hamarosan indulhat Kína újabb holdszondája – ezúttal mintáért
A Csang’e-5 nevet viselő szonda november végén indulhat útnak a Holdra, ezúttal a felénk néző oldalán lévő 70 km átmérőjű Mons Rümker a célpont, ahonnan mintákat is szeretnének visszahozni a Földre. A Mons Rümker egy bazalt borítású vulkanikus terület, amely számos kisebb dómból épül fel, vagyis a földi pajzsvulkánokhoz hasonlítható alakzatokból. A terület felszíne sokkal fiatalabb kőzetekből áll, mint a korábbi holdi küldetések során visszahozott minták, mindössze 1,21 milliárd éves. A kiválasztásban szigorú szempontok döntöttek, amelyeket a GRAIL nevű, gravitációs méréseket végző amerikai szonda eredményeire alapozva hoztak meg. Olyan pontokat neveztek meg a leszálláshoz alkalmasként, ahol igen nagy eséllyel a fiatal, köpeny eredetű kőzetek vannak a Hold felszínén.
Ha a tervek szerint hajtja végre a feladatát a szonda, akkor Kína a harmadik ország lesz, amelynek sikerült mintát hoznia a Holdról. Utoljára 1974-ben volt példa ilyenre (a szovjet Luna-24 révén).
A Csang’e sorozat egyre bonyolultabb műveletekkel operáló űrszondáinak ötödik, négy összetevőből álló darabja a tervek szerint november 24-én indulhat útnak a hajnani Vencsang Űrközpontból, Hosszú Menetelés-5 típusú nehézrakéta segítségével. A Hold körüli pályára állt egységről leválik a leszálló + visszatérő egység, s leereszkedik a megcélzott területre. A landolást követően a szonda kb. 2 méteres mélységbe fog lefúrni, és markolókanállal felszerelt robotkarral nagyjából 2 kg tömegű mintát vételez majd, amelyet a visszatérő egységen raktároz el. Az egész manővert a landolástól a visszaindulásig egy holdi nap ideje alatt, vagyis kb. 14 földi nap alatt hajtják majd végre, ezzel elkerülve a holdi éjszaka extrém hidegét.
Az egész manőversorozat automatikusan zajlik majd, és meglehetősen bonyolult, számos hiba lehetőségét rejti magában. Azonban emellett kiváló főpróba is egy majdani emberes holdutazáshoz, amelyet a kínaiak a 2030-as évekre terveznek.
A visszahozott minta egy része a kínai akadémia pekingi csillagászati obszervatóriumába kerül, egy másik részét valamiféle bunkerben fogják őrizni, illetve egy kis részét nyilvánosan kiállítják majd. Az kérdéses, hogy külföldi kutatók kaphatnak-e majd a mintákból (az USA nem ad Kínának az Apollo-k hozta kőzetekből), viszont maguk a kőzetek különösen izgalmasak lesznek. A fiatal koruk miatt választ adhatnak arra, hogy minek köszönhetően volt még aktív vulkanizmus a Hold történetének e késői időszakában, amikor már rég ki kellett volna hűlnie a belsejének.
Reméljük, hogy az egyre sikeresebb kínai űrprogram újabb sikerét könyvelheti majd el a Csang’e-5 útjával!
A Nature beszámolója itt olvasható. Valamint a kínai tanulmány, amely alapján a landolás helyéről döntöttek.
(További fordítások a szerzőtől facebookon: Égen – Földön – Föld alatt)
