2018.02.09.

Felszín alatti lehetett a marsi élet, ha volt ilyen

A marsi élet az egyik legnépszerűbb kérdéskör, ami a csillagászat iránt csak mérsékelten érdeklődő laikusokat foglalkoztatja, számtalan, nem ritkán egymásnak teljesen ellentmondó elmélet született és születik az újabb felfedezések, mérések nyomán.
E sorba állt be most a Hong Kongi Egyetem kutatócsoportja, amerikai tudósokkal közösen készült két tanulmányuk is napvilágot látott a közelmúltban e témát más nézőpontokból boncolgatva (Nature Geoscience 2017. december18. és Nature Astronomy 2018. február 8.)

A kutatások alapját az egyetem ultramodern infravörös spektroszkópiai laborjában végzett összehasonlító elemzések adják, ahol a Mars vizsgálata során űrszondákkal elvégzett mérések adatait földi ásványok adataival részletesen össze tudták vetni. Ezek az elemzések a marsi felszínen található ásványok összetételét s azok kialakulási körülményeit járják körbe, feltárva a marsi klíma múltját és ezzel az életre vonatkozó lehetőségeket is.
Míg a Föld évmilliárdok óta nagyjából kiegyensúlyozott klímával, folyékony vízzel, vastag légkörrel és stabil mágneses mezővel védi az élethez szükséges körülményeket, addig a Mars esetében ritka légkör, bolygószintű mágneses tér hiánya, és drasztikusan száraz klíma távolról sem biztosíthatott a bolygó felszínén az élet kialakulásához elegendő védelmet. A marsi víz jelenlétére utaló számtalan nyom a kutatócsoport szerint csak rövidebb, extrém klímaesemény nyoma, s nem álltak fenn a nedves körülmények kellő ideig ahhoz, hogy felszíni életformák jöhessenek létre. Azonban lehetőséget látnak abban, hogy az egyre nagyobb területeken felismert marsi felszín alatti hidrotermális rendszerekben esetleg kialakulhattak életformák – ahogy a Földön is számos példa van erre. Ezek alapján a kutatók javasolják, hogy egyáltalában ne a felszínen keressük a marsi élet nyomait, hanem azokban a melegvizes eredetű lerakódásokban, amiket már ismerünk, ha valahol van esély ilyen nyomokra bukkanni, akkor ezek a helyszínek azok.

Emellett a marsi kőzetek alapján a kutatók szerint nagyobb esélyünk van arra is, hogy az élet kialakulásának kezdeti időszakáról találjunk bármi kézzel fogható nyomot, maradványt, mivel a Föld folyamatosan átalakuló és a kőzetlemezek mozgásával „újrahasznosított” felszíne helyett a Marson megmaradtak a sok milliárd éves kőzetek. Mivel a marsi felszínt nem védi se légkör se mágneses tér a nagyenergiás sugárzástól, ezért felesleges felszíni életformákat keresni, viszont felszín alattiakra a mostaninál jóval nagyobb erőkkel kellene koncentrálni. A földi felszín alatti kemotróf élőlények létét meghatározza, hogy a kőzetekben rések legyenek, ezeket melegvizes oldatok járják át, és ne legye túl forró a környezet, e tényezők alapján bolygónkon mintegy 3-4 km-es mélységig van esélyük az élőlényeknek fennmaradni. A Marson a kőzetek a kisebb gravitáció miatt valószínűleg porózusabbak, s a bolygó mélye sem forró, így ott ez a lehetőség akár a földinél kétszer mélyebb felszín alatti kőzetrétegekben is fennállhat(ott). Ha a marsi hidrotermális lerakódásokban nézünk körül, akkor nemcsak az esetleg ott kialakult élet nyomait találhatjuk meg, hanem biztosan sokkal jobban átláthatjuk a földi élet kezdeti lépéseihez vezető kémiai folyamatokat. Ez utóbbival olyan információkhoz jutnánk, amit a Földön az évmilliárdok alatt átalakult kéreg réges-régen eltüntetett, s így a saját múltunkra pillanthatnánk rá a vörös bolygó vizsgálatával.

A marsi klíma múltját a felszínen talált, vizes környezetből eredő agyagásványok részletes vizsgálatával igyekeztek alaposabban megérteni a kutatók. A különböző filloszilikátok keletkezési körülményeit földi példákból értjük, így ezek azonosításával és mennyiségüknek mérésével a marsi környezet kialakulását is át lehet látni. A szondák spektroszkópos mérései alapján azonosított felszíni ásványok keletkezését a kutatók rövid ideig tartó nedves-meleg periódus termékének vélik, ám szintén e vizsgálatokból derült ki a hidrotermális környezetben kialakult ásványok jelenléte is. E szilikátok kialakulásának ütemét (s ezzel a képződő ásványok típusát és mennyiségét) a környezeti körülmények nagyban befolyásolják, ezért kikövetkeztethető, hogy száraz-hideg, vagy nedves-hideg környezet szülte-e őket. A vízfolyásoknak tulajdonított marsi felszíni formák közt számos olyan helyszínről van információ, ahol nem volt idejük ezeknek a vízhez kötötten létrejövő agyagásványoknak kialakulni. A rövid, melegebb időszakok és az ezzel járó ásványok kialakulása anomália volt a hideg és száraz felszínű Mars múltjában. Ezen időszakok ritkaságával szemben azonban a felszín alatti hidrotermális környezet állandóságot biztosított, s védelmet is a felszínt bombázó sugárzástól, így e környezetben létrejöhetett az élet is akár.

Kapcsolódó angol nyelvű cikkek itt, itt és itt.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: