Az EU öt legnépesebb országa (Németország, Nagy Britannia, Olaszország, Franciaország és Spanyolország) 18 évnél idősebb lakossága körében 5000 fős reprezentatív minta alapján felmérték azt, hogy miként viszonyulnak az átlagemberek az európai űrkutatáshoz. A felmérést az ESA (az Európai Űrhivatal) megbízásából a Harris Interactive végezte el.

A legnagyszerűbb eredmény az, hogy a válaszadók 91%-a fontosnak tartja azt, hogy van űrkutatási tevékenység, és azt is, hogy ehhez összevonják az európai forrásokat.

Három fő tevékenységi csoportot emeltek ki a válaszadók, szinte egybehangzóan, az űrkutatás szerepét illetően:

– a Világegyetem működésének megértése
– a földi folyamatok, változások (pl. klímaváltozás hatásai) megfigyelése
– mindennapi tevékenységek könnyebbé tétele (közlekedés, telekommunikáció)

Kevesebben gondolták úgy, hogy az űrtevékenység meg tudna minket védeni az űrből érkező fenyegetésektől, de úgy vélték, hogy ennek előnyt kell élveznie a kutatásokban. Ez az eredmény értelmezhető úgy, hogy a közösség erősen támogatja a majd az idei Space 19+ konferencián benyújtandó jövőbeli űrbiztonsági programokat.

Sajnos 10 európaiból csupán 4 vallotta azt, hogy tájékozott az európai űrprogramok terén. Bár sokan, (83%) hallottak az ESA-ról, de nem voltak azzal tisztában, hogy mit is takar a tevékenysége, csak 37% tudta megmondani, mivel foglalkozik pontosan az Euórpai Űrügynökség.

Érdekes, hogy bár az emberek javának nem volt konkrét információja az ESA tevékenységéről, azt mégis alaposan túlbecsülték, hogy az európai országok az államháztartási kiadásaikból mekkora összeget fordítanak űrkutatásra. A valóságban évente az érintett tagállamok állampolgárainak kb. 10 euró egy főre jutó költséget jelent az ESA tevékenysége, ezt csak elenyészően kevés válaszadó találta el. A felmérés alapján az átlagosan egy főre jutó költséget a válaszadók 245 euróra becsülték, ez több mint hússzorosa a valós adatnak!

Érdekes volt, hogy a két „történelmi” űrhatalom, az USA és Oroszország fő versenytársaként Európát jelölték meg, nem pedig Kínát. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy az európai országoknak össze kell vonniuk a forrásaikat ahhoz, hogy megállják a helyüket e versenyben. Az európai összefogást még a britek is erősen támogatták, annak ellenére, hogy ők épp az unióból kilépés küszöbén állnak.
Összességében elmondható, hogy az átlag európai polgárok elsöprő többsége pozitívan vélekedik az űrtevékenységről, űrkutatásról.

A cikk illusztrációja Alexander Gerst német űrhajós felvétele, amelyet még tavaly nyáron, a második küldetése elején készített, a kép a „Horizont” címet kapta és egy közelgő napkeltét ábrázol a világűrből.

Az eredeti cikk angolul itt elérhető.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)