2019.04.25.

Felmérés észlelés megosztási szokásainkról – Nagy Mélykuti Ákos

Sziasztok!

Kicsit hosszabb lesz ez az írás mint az Facebookon megszokottak és még kép sem lesz hozzá, de remélem tanulságos annak, aki olvassa.

Már régebb óta foglalkoztatott pár dolog:

A kezdők távcsővásárlási kérdéseivel induló vita a megfelelő távcsövekkel kapcsolatban, aminek a második-harmadik hozzászólásánál már nem volt köze az eredeti kérdéshez, illetve olyan emberek adtak tanácsot a kezdőknek, akiknek semmi elérhető észlelése nem volt, de már rég tapasztalt amatőröknek mondják magukat.

Szintén vissza-vissza térő kérdés, hogy egy adott távcsővel mit lehet megfigyelni, amire a válaszok sokszínűek és itt is rendre elveszik az eredeti kérdésre lényege.

Szebbnél-szebb és használható észlelések (rajz, fotó) jelennek meg a Facebookon és tűnnek el ugyanennek a felületnek a süllyesztőjében.

Érdekelt az, hogy ki miért posztol a Facebookon és ezekből mennyi található meg később. Elkezdtem hát számolni két csoportban (Csillagászat Kedvelők – CSK); Magyar Amatőrcsillagászok – MA) a közzétett saját készítésű fotókat (Bejegyzés, Hozzászólás, Megosztás, Hivatkozás) 2019.01.01-től a mai napig 2019.04.22.). Az eredmény az alábbi lett:

FB Csoport Bejegyzés Hivatkozás Hozzászólás Megosztás Összesen
CSK 142 2 7 12 163
MA 212 1 21 27 261
Összesen 354 3 28 39 424

A CSK csoportban 70 fő, míg a MA csoportban 74 fő tett közzé képet.

Az összes közzétett fotó 2/3-át (CSK: 108 kép; MA: 173 kép) minkét csoport esetében a készítők (CSK: 22 fő; MA: 18 fő) kevesebb, mint 1/3-a töltötte fel. Érdekes a fotók témája is, de erről később.

Jellemzően az időjárás befolyásolta a feltöltéseket. Gyakorlatilag minden a tiszta éjszakák utáni időre koncentrálódott. Mindenki friss képet igyekezett közzétenni. Az megint egy más kérdés, hogy a feltöltött képekhez kapcsolódó alapvető információk több esetben hiányosak voltak (műszer, fényképezőgép, nagyítás stb).

Az idő múlásával és a jegyzetek bővülésével kirajzolódott, hogy kik a legaktívabb töltögetők. Innentől kezdve kezdett érdekelni, hogy mi a motivációjuk. Ezért fogalmaztam meg egy viszonylag egyszerű kérdéscsokrot (nem szándékoztam hosszan igénybe venni az idejüket) az alábbiak szerint:

„Te miért posztolsz a Facebookon a „Magyar Amatőrcsillagászok” és/vagy a „Csillagászat Kedvelők” csoportokban?

Az adott csoport(ok)ban közölt képeidet (észleléseidet) a Magyar Csillagászati Egyesület által működtetett magyar amatőrcsillagászok megfigyeléseit gyűjtő és archiváló észlelésfeltöltő oldalra feltöltöd-e? Ha igen, miért és ha nem miért nem?

Tagja vagy-e a Magyar Csillagászati Egyesületnek? Ha igen miért és ha nem miért nem?”

A fenti kérdéseket elküldtem a 22 legaktívabb tagnak. 15-en vették a fáradtságot és válaszoltak a feltett kérdésekre. Volt aki csak pár mondatban, de volt aki szép hosszú esszét írt. A válaszok nagyon gyorsan megérkeztek. Szinte mindenki kivétel nélkül 12 órán belül írt valamit. Persze volt olyan is, aki azt mondta, hogy ehhez kicsit összeszedi a gondolatait, de attól is 24 órán belül meglett a válasz. A legtöbben kíváncsiak is arra, hogy mi fog ebből kisülni.

Akik semmit nem írtak és amatőr körökben elég jól ismertek, azok még arra sem vették a fáradtságot, hogy annyit írjanak „bocsi a téma nem érdekel”.

Természetesen minden kérdésre adott válasz összefoglaló jellegű lesz és nem tartalmaz nevet. Ha valaki mégis magára ismer az nem baj, de csak Ő fogja tudni.

Akkor a kérdések sorrendjében nézzük a válaszokat.

Miért posztolsz a Facebookon?

Több irányból fogta meg mindenki a kérdést. Az azonban általános, hogy a legtöbbet feltöltők szinte mindegyike azt írta a válaszában, hogy a tudományos ismeretterjesztés is célja a saját fotók közlésével. Azt gondolom, hogy ha valaki örömét leli egy ilyen hobbiban és a sikereit másoknak is meg szeretné mutatni (mint a horgászok a nagy ponty fotózásával stb), akkor erre ez egy nagyon jó keret. Az elkészült képek sok a hobbival eltöltött időt igényelnek, ami nélkül nincs eredmény. Az eredménynek meg tudunk közösen örülni és ez nagyon jó.

A feltöltők szeretik ezeket az oldalakat, mert sok visszajelzést kapnak a képeikkel kapcsolatban, szinte azonnal. Amit várnak is. Hideget és meleget. Volt aki megjegyezte, hogy azért állni is kell a kritikát. Sajnos azonban a legtöbb esetben – saját tapasztalat – a Facebook csoportokban a „like”-on kívül kevés hozzászólás érkezik. De az éremnek van egy másik oldala is, személyes üzenetben viszont igen. Az már baj, hogy a személyes üzenetben érkező kérdés, vélemény és az arra adott válasz esetleg a csoport többi tagját is érdekelhette volna. Várják is a feltöltők a kritikát, mert azt gondolják, hogy ettől is tudnak fejlődni, illetve az olvasók is, mert hasznos infók jelenhetnek meg egy-egy beszélgetésben.

A fentiekhez hozzájön még egy adag jó értelemben vett exhibicionizmus is. Az észlelés a legtöbb esetben magányos műfaj, de a közös érdeklődésűek közösen tudnak örülni az elért eredménynek és a legtöbben a megszerzett tudást is szeretik megosztani. Így az ismeretterjesztés is megvalósul.

Ugyancsak ismeretterjesztésnek minősül – szerintem – az is, amit többen említettek, hogy azért posztolnak saját képet, hogy meg tudják mutatni, nem olyan ördöngősség a csillagászat. Egy-egy megfigyelés (szándékosan nem fotót írtam) elkészítése nem olyan nagy feladat, inkább csak kitartás kell hozzá (Jó, az anyagiak sem mellékesek, de már egy kisebb műszerrel is lehet csodás dolgokat megfigyelni) és egy csomó utána olvasás. Plusz vannak olyanok, akik nem az agyonfotózott objektumokról töltenek fel képet, hanem másról, mondván azok is ott vannak az égbolton, azokat is tessék megnézni, mert szépek, érdekesek. Az ilyenekre néha még az öreg amatőrök is rácsodálkoznak és felveszik a „Bakancslistájukra”.

Rohanó világunkban az azonnali visszajelzés nagyon jó tud lenni, de véleményem szerint néha nem ártana megállni és átgondolni, hogy mit és hogyan reagálunk egy-egy képre és bejegyzésre.

Észlelésfeltöltő oldalra feltöltöd-e a képeket?

Ez volt az a kérdés, amire magam is meg tudtam volna adni a választ, elég ha csak felmegyek és megnézem. Ezt meg is tettem a kérdések elküldése előtt. Inkább a mozgatórugó érdekelt ebben az esetben is.

Az általam vizsgált közel 4 hónap alatt 10 amatőr jóval több értékelhető fotót adott közre a Facebookon, mint ahány képet az elmúlt évek alatt az Észlelésfeltöltőre beküldött. Van fordított eset is, de az a ritkább, vagyis több megfigyelés van fenn az Észlelésfeltöltőn, mint amennyi a Facebookra ment.

A kapott válaszokon azonban én lepődtem meg leginkább. A Magyar Csillagászati Egyesület Észlelésbeküldő oldalát a megkérdezett és válaszoló 15 főből 4 egyáltalán nem használja (soha nem is hallott róla), de kis beszélgetés után többen kedvet kaptak a megismeréséhez. Ezért nem mennek oda a képek.

Meglepő? Igen, mert e szerint az emberek többsége inkább közreadja az azonnali visszajelzéssel (többnyire like) szolgáló Facebookon a képeket, mintsem egy visszakereshető és más számára is hasznos információkkal szolgáló adatbázisba rögzítené a képeket.

Hozzá kell tenni azt is, hogy többen megemlítették az Észlelésfeltöltő nehézkességét. Ezzel csak részben tudok egyetérteni. Nagy precizitást igényel, mert a megfigyelés paramétereit minden esetben szükséges rögzíteni, még az Facebook csoportokban is állandónak tekinhető probléma a feltöltött megfigyelések adatainak hiánya. De hát ez a csillagászat. Magam részéről csak azt tudom mondani, hogy meg lehet szokni. Ha a saját adataimat rendben tartom, akkor az észlelésfeltöltő sem olyan bonyolult, többnyire copy-paste.

Sokkal megdöbbentőbb volt a kapott válaszok jelentős hányadát tekintve, hogy azért nem töltenek fel az amatőrök megfigyelést az Észlelésfeltöltőre, mert szerintük a képeik minősége nem éri el az ott elvárt szintet. Na ez az, amivel nem értek egyet. A Facebookon legtöbbet posztolók képei igenis valók az archívumba. Mindegyik szinte kivétel nélkül eléri azt a szintet, sőt! Vegyétek a fáradtságot és nézzétek meg az ott tárolt megfigyelések színvonalát. Nem csapnivaló, mert akkor nem kerülhetett volna be annyi megfigyelés. De szinte mindegyik Facebookon közölt fotó jó oda is.

A hátrányáról már beszéltem, de van előnye is! Visszakereshető, hivatkozható, hiteles stb.

Tény nincs hozzászólás lehetőség (viszont hivatkozható), de egy hozzáértő csak megnézi előbb-utóbb és vagy elfogadja, vagy kapunk tőle egy e-mailt, hogy mit kellene a technikánkon javítani.

Azt gondolom, hogy aki a Facebookon mer képet közölni, annak kell legyen annyi bátorsága és bízzon a saját képében annyira, hogy oda is feltölti.

Aki még nem használta, annak tájékoztatásul: Az oldalt a Magyar Csillagászati Egyesület üzemelteti. A látogatása ingyenes, regisztrációhoz sem kötött. Az adatbázis szabadon kereshető. Célja, hogy a hazai amatőrcsillagászati megfigyeléseket gyűjtse MCSE tagságtól függetlenül (A feltöltőn most is vannak fenn olyan észlelések –pl.: 1950-es évek -, amikor a mai MCSE még sehol nem volt). Csak annak kell regisztrálnia magát, aki fel is akar tölteni megfigyelést (rajz, fotó, szöveg). Azt viszont ajánlom!

Soha nem lehet tudni, hogy az ott tárolt adatokból kinek mikor mire lesz szüksége és mit lehet/kell visszanézni.

Magam részéről, amikor a Facebook távcső/megfigyelés/fotó ügyben valaki hozzászól, akkor mindig megnézem a feltöltött megfigyeléseit és az alapján is ítélem meg a hozzászólása/véleménye komolyságát.

Utolsó kérdés az MCSE (Magyar Csillagászati Egyesület) tagsága.

Igazából nem is tudom, hogy ezt a kérdést miért tettem fel. Az volt az elképzelésem, hogy aki tag, az a megfigyeléseket is feltölti. Nem jött be. Sem így sem úgy. A tagok fele posztol a Facebookon, de nem tölt fel megfigyelést. A nem tagok fele a Facebookra és az Észlelésfeltöltőre is tölt képet utóbbira többet.

Amiben viszont közös volt szinte minden válasz az MCSE tagsággal kapcsolatban, az az, hogy jó egy olyan közösséghez tartozni, ami nem csak virtuális. Bár itt is vannak néha félreértések. Az MCSE tagság nem jár kötelezettséggel, az egyesület életében nem kell tevékenyen részt venni, de lehet és örülnek is neki. Ezen kívül nyomtatott formában létezik egy lapja, ami a tagságnak térítés mentesen jár az évkönyvvel együtt.

Ha csak a folyóiratot nézzük, akkor annak lapszáma cca 730 Ft/hó. Valljuk be őszintén, ennél azért havonta többet is elköltünk mindenféle hülyeségre. Cserébe ezért az összegért egy tartalmas lapot kapunk, amiben elég sokunk megfigyelései visszaköszönnek.

Kérdés nélkül az összegyűjtött adatokról: Igaz, hogy nem a legjobb időszakot vizsgáltam időjárás szempontjából, de ami kijött belőle az várható volt.

CSK csoportban közzétett 163 megfigyelés összesen 50 objektumról készült. A MA csoportban 261 megfigyelés került közlésre 76 objektumról. Vagyis az átlagos megfigyelésszám azonosnak tekinthető. Mindkét csoportban a legnépszerűbb a Hold és a Nap volt (CSK: 52 ill 31 db; MA: 57 ill 46 db). Ezt követően már a téli látnivalók jöttek, mint az M 42, Rozetta köd, Orion csillagkép, illetve két aktualitás, a holdfogyatkozás és a C/2018 Y1 (Iwamoto) jelű üstökös.

A legtöbb esetben azonban csak maga a fotó és esetleg pár technikai paraméter, de leírás a fotóhoz sajnos nem volt. Jellemző azonban, hogy az egy-egy megfigyelést posztolóknál maradtak el ezek a megjegyzések. A rutinosabbak már azért többé-kevésbé kiegészítik a képeket magyarázó szöveggel, ismertetéssel.

Elérte e célját a mini kutatás?

Azt gondolom igen. Ehhez azért a hozzászólások és a vélemények szorgos olvasgatása is szükségeltetett.

Sokan sokféleképpen leljük örömünket ebben a hobbiban. Maradjon ez így, sőt minél többen szeressék meg a csillagászatot és nézzék, értékeljék a csillagos eget az ott látható dolgokat, amíg van rá lehetőség. Ehhez jó mindkét vizsgált és a többi nem vizsgált online közösség is és a szervezett forma is. Azonban azt ne felejtsük el, hogy nem a FB a mindent tudó és az ott kapott válaszok sem mindig hitelesek. Olvassunk könyveket és olyan forrásokat, személyek véleményét fogadjunk el, amik bármikor visszakereshetőek. De ezt sem feltétel nélkül!

Még egyszer köszönöm azoknak a segítségét, akik válaszaikkal hozzájárultak a „kutatás” elvégzéséhez!

Nagy Mélykuti Ákos

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: