2018.06.27.

Felismerjük-e majd az életet egy idegen bolygón?

Az elmúlt évtized során számtalan távoli bolygó létezését fedeztük már fel, s ezek közt nem kevés a csillaga lakhatósági zónájában kering, s emellett feltehetően kőzetbolygó, vagyis elméletben alkalmas rá, hogy életet hordozzon. Miként tudjuk ennél jobban szűkíteni a kört, vagyis felismerni azt, hogy egy adott exobolygón valóban van élet?

Egy olyan, NExSS nevet kapott csapatot szervezett 2015-ben a NASA, amely geológusok, biológusok, napfizikusok, asztrofizikusok bevonásával, számtalan kutatóintézet és egyetem hozzájárulásával azt kutatja, hogy milyen jeleket kell pontosan keresnünk, amik az életre utalhatnak, s ezzel megpróbálnak alapot biztosítani a további kutatómunkákhoz.
A NExSS kutatócsapatának az Astrobiology június 1-jén kiadott számában 5 különböző tanulmánya jelent meg, amelyek már gyakorlati kérdéseket boncolgatnak, s összegyűjtötték azokat a jeleket, amelyek az életre utalnak egy exobolygó esetében.

A tanulmányok arról szólnak, hogy miként tudjuk a valós életjeleket a fals jelektől megkülönböztetni, s megbizonyosodni arról, hogy valóban elegendő ehhez a tudásunk. A munkára leginkább azért volt szükség, mert az olyan, új generációs földi- és űrteleszkópok, (mint pl. a James Webb, vagy a Magellan, az ELT), már képesek lesznek az exobolygók légköréről részletesebb adatokat is detektálni. Ahhoz, hogy megfelelő módszerrel dolgozzanak, szükség van a háttértudásra a mérendő adatokról, megfigyelendő jelekről.
A 2030-as években már működni fognak azok a kifinomult műszerek, amelyekkel az exobolygók légköréről kellően sokat megtudhatunk, de a detektáláshoz szükséges műszerek fejlesztésében is nagy segítséget jelentenek a mostani kutatások. Mivel annak az esélye, hogy egy ilyen távoli világot meglátogassunk belátható időn belül, gyakorlatilag nulla, a távérzékelést kell olyan szintre fejleszteni, ami hozzásegít például egy bolygón tapasztalható évszakos jellegű légköri gázösszetétel-változások vagy az élőlények adta színek (gondoljunk a zöldre) felismerésére. Ezeket a jeleket azok alapján állították össze, amiket Földünk űrbéli megfigyelésével is ki lehet szűrni. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a Napunktól eltérő csillagok körül más jellegű életjelek mutatkozhatnak meg, pl. egy infravörösben sugárzó, hűvösebb csillag esetében vajon mit észlelhetünk, milyen életjelek mutatkozhatnak meg egy ilyen rendszer bolygóján. Nyilván az élet egy távoli világban egyáltalán nem biztos, hogy a mienkhez hasonlóan néz ki, képzeljünk el egy lila szín dominálta életet, a mi zöldben virítónk helyett! Az olyan jelek, mint az oxigén, viszont egyáltalán nem biztos, hogy az élet (pl. fotoszintézis) terméket, számos geokémiai folyamat is lehetséges, ami oxigént produkál. Az oxigénmentes bolygó sem jelentheti azt, hogy biztosan nincs élet, hisz a saját bolygónk bioszférája is igencsak oxigénszegény környezetben született meg. Az oxigén leginkább azért fontos, mert a segítségével rádöbbenhetünk, hogy egyetlen jel nem jel, önmagában nem jelent sem az élet mellett szóló, sem vele ellentétes körülményeket.
A NExSS kutatói egyöntetűen úgy vélik, hogy egy-egy adott jel helyett azok összességét, változásait kell figyelni, ha igazán szeretnénk megbizonyosodni a távoli exobolygó életlehetőségeiről.
Természetesen még az így lefolytatott mérések majdani adataiból sem fogunk teljes bizonyosságot kapni arról, hogy valóban lakott-e egy exobolygó, viszont meglehetősen jó százalékos aránya lesz annak, hogy eltaláljuk.

Mind az öt megjelent tanulmány szabadon olvasható, ha valaki szeretne jobban belemélyedni a témába (1, 2, 3, 4 és 5). Az eredeti cikk pedig itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: