Boldog Karácsonyt!
– Szabó Szabolcs Zsolt 2016.12.25 –

Csillagász berkekben talán az az igazi karácsony, amikor némi frissen hullott hó borítja be a tájat, dermesztően hideg, de száraz idő van és magunk csöndjében műszerünkkel és térképünkkel az eget kémlelhetjük. Nos nekünk megadatott ma a karácsonyi nyugalom. Páran – így karácsony utolsó napjának estéjén – arra adtuk fejünket, látva a derült eget, avassuk fel a műszert! Derült az ég, bolygók is vannak, lássuk mit tud a frissen átadott műszer.

Első látványos dolog, a mai estén a Nap lenyugvása volt. Molnár Nikolett egyből hadra fogta a telementorunkat, és megörökítette a vakító és gyönyörű jelenséget. Nem egyszer öröm-ujjongásban tört ki, ugyanis sikeresen észlelte a zöld-sugár jelenségét. Nem sokkal napnyugta után a Vénusz bolygó ragyogó „csillagát” vettük távcső végre. Idő közben többen lettünk a tetőn. A csillagászati szürkület beálltakor, krepuszkuláris és antikrepuszkuláris sugarakat is láttunk, a velük járó földárnyékkal egyetemben. Szép látvány volt, melyet sikeresen meg is örökítettünk. A sötétség beállta előtt új-régi távcsövünk összeállítása után, melyet saját módszereinkkel sikeresen állítottunk párhuzamosra a Föld forgástengelyével, megtekintettük 150x és 300x -os nagyításokkal a Vénusz és Mars bolygókat is. Mind a kettő szemet gyönyörködtető, részletekben gazdagnak látszódott. A Vénusz azért is volt érdekes, mert sűrű légkörének vakító fényében sokszor átsiklunk azon az érdekes és nehéz, de ugyanakkor nem lehetetlen észlelésen, ami szerint a Vénusz légkörének fényvisszaverő képessége nem mindenhol ugyanakkora, ezáltal némi „foltosságot” véltünk észrevenni. A Mars bolygó érdekes módon, még így is, hogy távolsága igen magas értékkel bír, jóformán már a Napnál is jóval messzebb van tőlünk, láttuk a pólussapkáját, néhány sötétebb foltot, és világosabb vörös sávot a felszínén. Valamint, a Nap-Föld-Mars hármasának relatív elhelyezkedése miatt észrevettük, hogy a Mars „nincs tele”, kicsit hízottabb mint az első negyed, de nincs tele.

Miután megnéztük a bolygó szomszédainkat a távcsövet a fejünk feletti irányba állítottuk, az Androméda csillagkép irányába. Itt megtekintettünk egy szép és fényes kettős csillagot, melynek tagjai kékes és narancsos színben pompáztak. Megfejeltük ezt egy okulárspektroszkóppal is, és láttuk, a két csillag se nem egyforma fényes, se nem egyforma helyen sugároz legerősebben a spektrum szerint. Emiatt érzékeljük ezen csillagok színeit is. Ezek után megnéztük Lokális-halmazunk legnagyobb spirálisát az M31-es galaxist, vagy más néven az Androméda-ködöt is. Szép látvány volt. Majd a Capellát is magasan a Szekeres csillagképben. Spektruma szintén érdekes volt, sok elnyelési sávot vettünk benne észre. Észlelésünk kényelmét szolgálta a távcső eredeti, de működő képes óragépe is, mely gondoskodott arról, hogy az objektumok akár fél órával a megkeresésük és beállításuk után sem vándoroltak ki a látómezőből, még 300x -os nagyítás mellett sem. Néhányan összeálltunk egy-egy képre, majd látva az érkező felhőket és ködöt, összepakoltunk. Pár órás észlelésünk egy szempillantás alatt eltelt, megannyi kellemes élménnyel. Igazán boldog karácsony ez, felavattuk a műszert, képe a várt és remélt minőséget „hozta”, megspékelve pár különlegességgel (finoman beállított óragép, spektroszkópiás megfigyelés).