2019.03.17.

Érintetlen holdkőzet-mintákat vizsgálhatnak meg hamarosan

Az Apollo küldetések során a Földre hozott holdkőzet- és pormintákat három kivételével mind felnyitották és megvizsgálták már, a három maradékot eredeti, a földi hatásoktól légmentesen elzárt formájukban őrizték meg közel ötven éven át azért, hogy amikor majd fejlettebb technológiák állnak rendelkezésre, mint az 1970-es években, ezek érintetlen volta új információkat adhasson a kutatóknak. E mintákat még a Holdon csomagolták le légmentesen, s azóta is érintetlenül, eredeti formájukban raktározta őket a NASA a Johnson Űrközpont erre szolgáló létesítményében.

Az Apollo-program során összesen 382 kg holdkőzetet szállítottak haza bolygónkra. Az Apollo küldetések űrhajósai csipeszek, markolókanalak, kalapácsok, kézi- és elektromos fúrók, gereblyék és seprűk segítségével szedték össze annak idején a mintákat, minden egyes begyűjtött mintához lépésről lépésre akkurátusan leírt utasítások során jutottak el. Az egyedi mintákat egyenként még a mintagyűjtéskor légmentesen lezárt tasakokban, tubusokban, majd azokat lezárt táskákban hozták vissza a Földre.

Az 1971-72-ben hazahozott, Apollo-15 gyűjtéséből 333 gramm, az Apollo-16 gyűjtéséből 558 gramm, az Apollo-17 gyűjtéséből pedig 809 gramm minta maradt ebben az eredeti, holdi vákuumcsomagolt formában. A minták mai elemzéseihez pályázatokat kellett benyújtani, amelyekben igen részletesen leírták a pályázó tudományos intézetek, kutatócsoportok, hogy melyik mintából (ezeknek pontos nyilvántartási számuk van) milyen céllal és milyen műveletekkel szeretnének vizsgálódni. A holdi küldetésekben a hat különböző helyszínen begyűjtött s visszahozott minták eredetileg 2200 egyedi csomagolású kőzetanyagként érkeztek haza, s azokból az eddigi vizsgálatokra kikért mintaanyagokat is egyedi kérelmek szerinti elbírálások alapján adták ki a kutatóknak.
A mostani lehetőség során is hasonló módszerrel adnak majd ki mintát a pályázatokon pozitív elbírálást kapott kutatócsoportoknak, kilenc intézmény igényére bólintottak rá.
A kutatások közt például azt fogják vizsgálni, hogy a mélyfagyasztva, vagy a környezeti hőmérsékleten tárolt, azonos helyről származó minták közt az eltérő tárolás eredményezett-e valamilyen érzékelhető változást. E vizsgálatnak azért van nagy jelentősége, mert a közeli jövőben több olyan távoli (aszteroida) mintavételezés eredménye érkezik majd haza a Földre, amelyek jövőbeni tárolásához igen hasznos információkat ad majd a kutatók által feltárandó esetleges eltérés.

Számos minta vizsgálata a szintén nem túl távoli jövőre tervezett újabb holdi küldetésekhez ad majd modern vizsgálati adatokat, így például a lezárt mintákból a holdkőzetek víztartalmáról is precízebb információkat lehet kinyerni majd.
A lezárt minták egyike olyan talajfuratból áll, amelyet még az eredeti, a fúráskor használt dupla falú gyűjtőeszközben van, s egy holdi sziklaomlás területéről vételezte Gene Cernan és Harrison Schmitt. E minta az eredeti rétegzettséget is megőrizte, így a „holdcsuszamlás” mechanikai hatásairól is árulkodik majd.
További elemzésekben a minták nemesgáz-tartalma alapján olyan adatokat igyekeznek majd kinyerni, mint az, hogy mennyi ideig volt az adott kőzet a holdfelszínen (a sugárzásnak, napfénynek kitéve), vizsgálják majd a mintákban lévő szerves molekulákat, holdi becsapódások, ill. más geológiai események nyomait.

A kilenc nyertes intézmény és a támogatott kutatások:

NASA Ames Research Center/Bay Area Environmental Research Institute: Azt vizsgálják, hogy a légkör nélküli, védtelen felszínen a kőzetek illó anyagai miként viselkednek.
.
NASA Ames – A mintákban az űr eróziós hatásait vizsgálják majd, vagyis azt, hogy mi történt az űr hatásainak (pl. sugárzás, mikrometeoritok) kitett felszínen.

NASA’s Goddard Spaceflight Center: A szerves anyagok, az aminosavak előanyagainak jelenlétét keresik, s vizsgálják, hogy ezeket miként volt képes megőrizni a Hold.

NASA Goddard: Megvizsgálják a nemesgázokat, ezzel az Apollo-17 mintagyűjtési helyszínének koráról s geológiai múltjáról nyernek információt.

University of Arizona: A tárolt mintában az ásványok hidrogéntartalmát elemzik majd, s ezzel az ásványokhoz kötött víz holdfelszíni megőrzésének járnak utána.

University of California Berkeley: A mikrometeoritok bombázásának s a nagyobb becsapódásoknak a hatásait tárják fel, s azt, hogy ezek miként alakították a holdfelszín geológiáját.

US Naval Research Laboratory. A fagyasztott és a héliumban tárolt minták összehasonlítását végzik el a két tárolási mód hatásai közti esetleges különbségek feltárásával.

University of New Mexico: Az Apollo-17 mintagyűjtési helyén egy hidegcsapdából kinyert kőzetanyag víztartalmát elemzik, e helyen a víz fagyott állapotban megmaradhatott a felszínen, s ez lesz az első alkalom, hogy egy hidegcsapda mintájához hozzáférnek a kutatók.

Mount Holyoke College/Planetary Science Institute: Az ősi holdi vulkanizmus nyomait keresik majd, különös tekintettel a mikroszkopikus vulkáni üveg szferulákra.

Talán nem mindenki tudja, de a holdkőzetekből, ahogy a világ minden akkori országa, hazánk is kapott annak idején 50 milligrammnyi mintát, amelyet az első Holdra szállás során gyűjtött az Apollo-11, s amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum őriz.

Kapcsolódó angol nyelvű cikkek itt1, itt2 és itt3.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: