Az Arizonai Egyetem kutatói az üstökös néhány nappal ezelőtti földközelséget kihasználták, s az Arecibo-i Obszervatórium radarja segítségével az elkészítették az üstökösmag felvételét. Az üstökösmag pontosabb méretét a radarfelvételekből meg lehetett állapítani (az eddigi méretbecslést az üstökös fényessége alapján végezték el s kissé kisebbnek gondolták) mindössze 1,4 km átmérőjűnek adódott, s 8,9 óránként fordul meg a tengelye körül. A radarral több napon keresztül (dec. 10-18 közt) készültek felvételek az üstökösmagról, s ezek segítségével később majd a mag alakját is modellezni lehet. Előzetesen annyit tudunk, hogy kissé elnyúlt, s darabos-rücskös a felszíne, e tekintetben a felszín durvasága meghaladja a más, hasonlóan tanulmányozott üstökösmagokét.
A felvételekből összeállított animációt itt lehet látni:

Az üstökös magján kívül a radarral képesek voltak a kóma maghoz közeli, nagyobb szemcséit is érzékelni, s kiderült, hogy a legtöbb vizsgált üstökössel ellentétben igen aktív e téren a Wirtanen. A magot szoknyaként körbeölelő, 2 cm-es és ezt meghaladó méretű szemcsék igen kiterjedt és aszimmetrikus elhelyezkedést mutatnak. Valószínű, hogy ezek a nagy méretű szemcsék és az üstökösmag mérésekben tapasztalt durva felülete összefügghetnek

A vizsgálatból Wirtanent más üstökösökkel összehasonlítható eredmények is vannak még, az ugyanezen típusba, a Jupiter-üstököscsaládba tartozó 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova és 41P/Tuttle-Giacobini-Kresak szintén a közelmúltban kerültek a radar sugárnyalábja fókuszába. Habár a három üstökös a pályájuk miatt egy családba tartozik, egyéb tekintetben igen sok különbség van köztük, ez különösen igaz a kóma nagyszemcsés összetevőire. Míg a Wirtanen igen sok ilyen szemcsét húz magával, a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova jóval kevesebbet, s a 41P/Tuttle-Giacobini-Kresak esetében egyáltalán nem találtak ilyen nagy szemcséket a mag körül.

A 46P/Wirtanen mostani, december 16-i földközelsége csillagászati értelemben véve meglehetősen szoros volt, mindössze 11,6 millió km-re haladt el bolygónktól 10 km/s sebességgel, s ezt a lehetőséget használták ki a kutatók, hasonló esély a következő 3 évtized során nem adódik ugyanis. A közelség során különböző hullámhosszon tudták megvizsgálni a magot az Arizonai Egyetem kutatói, akik az Arecibo-i észleléseket kiegészítő további vizsgálatokat is lefolytatták a földközelség napjaiban. Ezen észlelések és mérések összessége sokat elárul majd a magról s a kóma por- és gáz összetevőiről is.

Az eredeti cikkek angolul itt elérhetőek.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)