2018.07.26.

Egységes egészként működik a Mars légköre

A Mars Express (ESA) keringő szonda 10 év során, a Mars ionoszférájából és termoszférájából gyűjtött adataiból végzett elemzések alapján a marsi légkör alsó, középső és felső rétegei egymással összekapcsolt, egymásra ható módon viselkednek.
Az magas légkörben lévő elektronok számát a szonda radarjával számlálták, s az így kapott adatokat vették alapul a vizsgálatban. Az elektronok mennyiségét több marsi évszak és sok különböző napszak során mérték egy évtizeden át, így a változások és az összefüggések jól kirajzolódtak a mért adatokból. Az elektronszám a Mars Express más, kimondottan a légkört vizsgáló eszközein mért adatokkal is korrelál.

A Mars felszíne felett 100-200 km magasságban, a bolygó termoszférájában lévő töltött részecskék száma az évszak, napszak, a bevilágítás és a naptevékenység függvényében változik, s összefügg a légkör sűrűségével is – ez volt az, ami miatt felhasználhatták a méréseket. Az északi félteke tavaszán a sarki jégsapka szublimációja révén megnő a légkörben a víz- és széndioxid mennyisége, s a mérések alapján a felső légkör töltött részecskéi is megemelkednek ezzel párhuzamosan. A sarki jégsapka télire kifagy, ezzel a marsi légkör közel harmada a kondenzáció révén kicsapódik. Tavasszal azután szublimálni kezd a jégsapka, s lassan visszakerül a légkörbe, ami a télen kifagyott belőle. Korábban úgy hitték azonban, hogy ez a folyamat csak a légkör alsó rétegeit érinti, ám az elektronok számának változása azt jelzi, hogy a teljes légkört, vagyis a legfelsőbb rétegeket is befolyásolja. A termoszféra elektronszámát egyszerűen mérhetik a szondák, s az, hogy összefügg a már ismert külső tényezőkön túl a marsi alsó légkör viselkedésével is, kiszámíthatóvá teszik az alsó légkör állapotát.

A felismerés kapcsán a marsi légkör múltbéli változásait is könnyebb lesz megérteni, s például azt a folyamatot, amelynek során a bolygó a korábbi, sűrű és nedvesebb légköre legnagyobb részét elveszítette. A légkör ma is elszivárog az űrbe, s a bolygó felszíni folyamatainak légköri hatását megértve azt is meg lehet becsülni, hogy van-e esély például a jövőben a Mars terraformálása során újra jelentőssé tenni a légkört, s ezzel lakhatóbbá a vörös bolygót. (Néhány nap múlva az amerikai MAVEN szonda egyik vezető szakembere pont e témában tart majd előadást a szondájuk mérései alapján számított következtetésekről.

A kutatási eredmény a Journal of Geophysical Research: Planets május 31-i számában jelent meg, a teljes cikk elérhető.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: