2017.08.06.

Brazil-amerikai ionoszférakutató nanoműhold készül

Brazil-amerikai ionoszférakutató nanoműhold készül

A NASA és a brazil űrügynökség (INPE) közös projekt keretében szeretne az ionoszféra kutatására CubeSat típusú nanoműholdat felbocsátani 350-400 km keringési magasságba, a tervezett időpont 2019, a műhold legalább egy éven át gyűjt majd adatokat.
A kutatás célja egyrészt az egyenlítői plazmabuborkékok, másrészt az ionoszféra szcintillációs hatásának vizsgálata. Az egyenlítői plazmabuborékok olyan kb. 100km átmérőjű anomáliák a geomágneses egyenlítő mentén, amelyeket az éjszakai időszakban észlelnek, s amelyek befolyásolják a rádiós kommunikációt, így pl. a GPS jeleket is – ezzel Brazíliában nem ritkán megnehezítik a légi közlekedést is. Az ionoszféra szcintillációja hasonló hatású a rádiójelek szempontjából, mint a csillagok fényét illetően az alsó légrétegek sűrűségegyenetlenségei: a rádióhullámok gyors kitéréseiben nyilvánul meg, és szintén negatív hatása van a GPS mérésekre; azonban a szcintillációt előidéző anomáliák kisebb léptékűek, néhány 10 métertől néhány 10 kilométeresig terjedő egyenetlenségek az ionoszféra elektronsűrűségében.


A műhold eredményeinek segítségével előrejelzést szeretnének majd készíteni e két jelenségre, a projekt nevét is ez ihlette: SPORT (Scintillation Prediction Observations Research Task), ehhez persze ki kell deríteni a jelenségek okát, előfordulásuk körülményeit. A brazil kutatók ezen felül szeretnének információkat kapni a Dél-Atlanti Mágneses Anomália természetéről is: e területen a földmágnesség szokatlanul gyenge, így a világűrből, ill. a Napból érkező káros sugárzás is jóval közelebb juthat Földünkhöz, veszélyeztetve az itt áthaladó műholdak, űrhajók, illetve ezek berendezéseinek működését. A brazilok mezőgazdasági gépeik GPS irányítása miatt is érdekeltek az anomáliák felderítésében, hiszen jó GPS jel nélkül a gépek eltévednek és nem a tervezett területen végzik el a kijelölt feladatukat, ez pedig a termelékenységre negatív hatású.

Az ionoszféra anomáliáit célzó korábbi, nagyrészt földfelszíni kutatások során csak kisebb területeket érintettek a vizsgálatok – a SPORT küldetés műholdja viszont a bolygó teljes kerülete felett elvégzi a méréseit, miközben egyidejűleg földfelszíni méréseket is folytatnak majd. A kétoldalú mérések alapján kiderülhet, hogy milyen hatásra alakulnak ki éjjelente a plazmabuborékok, mi okozza a szcintillációt kiváltó elektronsűrűség-eltéréseket, és miben függenek ezek össze a Dél-Atlanti Mágneses Anomáliával.


Eredeti cikk: https://www.nasa.gov/centers/marshall/news/news/releases/2017/17-053.html

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

About the Author: