2019.05.02.

Az Itokawa aszteroida vize olyan, mint a mienk

A (25143) Itokawa az S-típusú aszteroidák közé tartozik, s valamikor egy jóval nagyobb kisbolygó része volt, s annak katasztrofális ütközésekor születő darabokból jött létre. Az égitest két eltérő „féltekéje” eltérő sűrűségű is, ezek az eredeti szülő égitest feldarabolódását követően összeállt és egybeforrt darabok. Az Itokawa a jelenlegi alakját és méretét kb. 8 millió éve vette fel.

Az első japán Hajabusza űrszonda (a most a Ryugu-nál tevékenykedő 2-es jelű elődje), az Itokawa kisbolygóról gyűjtött és a Földre hazahozott mintáinak többféle vizsgálata is megtörtént már. A salátának való hosszúkás krumplira hasonlító aszteroida felszínéről 1500 db aprócska regolit-szemcsét hozott haza a 2005-ös látogatása után 2010-ben visszaérkező szonda, ezek elemzéseiből már születtek eddig is eredmények.

Most két piroxén-tartalmú szemcsében fellelhető hidrogénizotópokat, és a víz mennyiségét vizsgálták meg az Arizonai Állami Egyetem munkatársai. Az egyetem 5 szemcsét kapott a JAXA (Japán Űrhivatal) kincsei közül a célzott vizsgálatokhoz. Érdekes módon az arizonai kutatókon kívül eddig senkinek se jutott eszébe az, hogy megmérje a szemcsékben a víz mennyiségét, vagy egyáltalán, hogy vizet keressen bennük.
A szemcsék, amelyeket vizsgáltak, az aszteroida egy sima felszínű, porral borított régiójából származnak. Bár a szemcséket a felszínről gyűjtötte be anno az űrszonda, azok valószínűleg a kisbolygó 100 méternél mélyebb rétegeiből származhatnak. A kisbolygó jelenlegi, 8 millió éves felszínét e rövid idő során ért külső hatásokat (mint pl. a napszél vagy a kozmikus sugarak által, vagy az ütközésekkor kialakuló hő miatt átalakított összetétel) is beszámították a vizsgálatoknál.

Az 5 szemcséből 2 tartalmazott piroxént, s a földi piroxén-szemcsékről tudjuk, hogy a kristályszerkezetükben, kristályvízként tárolnak vizet (vagyis még véletlenül se cseppecskéket képzeljünk el), ezért ezeket mérték fel a kutatók. A mérésekhez nanoléptékű másodlagos ion-tömegspektrométer segítségét vették igénybe, ez alkalmas arra, hogy az ilyen rendkívül apró mintákból is igen megbízhatóan kimutassa az összetevőket.
Az eredmény szerint a kisbolygóban és a Földön található hidrogén-deutérium arány azonos, ez pedig arról vall, hogy közös eredetű lehet a bolygónk és ezen aszteroida vize (hasonlóan más, a Naprendszer belső régióiban született égitesthez), az arány gyakorlatilag megkülönböztethetetlen a földi óceánokban hullámzótól.

A víz mennyisége viszont magasabb volt a hasonló égitestekéhez képest, közel 1000 ppm (milliomodrész) víz volt a szemcsékben! Összehasonlításul, a vízben gazdag Föld esetében a köpeny anyagában 380-2560ppm víz van, a kéreg anyagában pedig 15.000-20.000 ppm
A kutatók úgy vélik, hogy az Itokawa kisbolygó, s a hozzá hasonló összetételűek mind hasonló arányban, vagyis relatíve nagy mennyiségben tartalmaznak vizet. Ez egyrészt jelentheti azt, hogy a földi vízkészletek ezen aszteroidákéhoz hasonlóan a bolygókezdemények összeállása idejéből eredhetnek, másrészt jelentheti azt is, hogy érdemes ezeket az aszteroidákat is majd nyersanyag-kinyerő küldetésekben meglátogatni.

Az Arizonai Egyetemen egyébként most készül az az ultramodern laboratórium, amely kimondottan a földön kívüli égitestek szemcséinek vizsgálatára szakosodik majd, s ez lesz az első, amelyet egy egyetemen hoznak létre.

A kutatási eredményt a Science Advances május 1-jén tette közzé, a teljes cikk olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

5/5 (1)

Értékelés

About the Author: