2018.10.13.

A szegény űrtávcsöveket még az ág is húzza…

Nemrégiben értesülhettünk róla, hogy a Kepler Űrtávcső üzemanyaga erősen fogyóban van és szeptember 28-i hír alapján bizonytalanná vált a működése – nem tudott már precízen irányba állni és azt az irányt tartani. A Kepler földi irányítói alvó üzemmódra állították az űrtávcsövet, amellyel üzemanyagot tudnak megspórolni, amelyre akkor lesz szükség, amikor a távcsövet a Föld felé fordítják, hogy a begyűjtött adatokat továbbíthassa. Az űrtávcső csupán a vizsgált égterület felé forduláshoz, ezen irány precíz tartásához, és az adatkommunikáció miatt a Föld felé forduláshoz használ üzemanyagot. Mivel nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi üzemanyag áll még rendelkezésre (a tartály nyomása alapján mérhető, de amikor már nagyon kevés van, a nyomásváltozás is igen csekély), ezért már maga az adatletöltés is bizonytalan.

A Kepler működését eredetileg 3,5 évesre tervezték, ehhez kb. 12 kg üzemanyag állt rendelkezésre, azonban a tervezett idő végén az üzemanyagtartály akkor még jól mérhető nyomásából arra következtettek, hogy legalább még 2,5 évre elég, meghosszabbították 6 évre a küldetést. A későbbi mérések szerint várható volt, hogy 2018-ban fog elfogyni az üzemanyaga, vagyis közel 10 éves lehet a Kepler az ideje végén. Mivel sokkal többe kerülne az újra tankolása, mint a távcső feladataiból várható eredmények indokolták, nem terveztek bele olyan lehetőséget, amelynek révén ezt egy odaküldött űrhajó segítségével el lehetne végezni. A Kepler napelemei csupán a fedélzeti elektronika áramellátását biztosítják, a hajtóműmanőverekhez nem tudnak energiát biztosítani.
Amennyiben ezt követően még üzemképesnek találják az exobolygó-vadász űreszközt, elkezdik a következő mérési kampányát is, persze nagy bizonytalansággal. A 9,5 éve, pontosan 2009. áprilisától működő űrtávcső tőlünk kb.150 millió km-re kering a Nap körül, a Föld pályáját követve, s apránként kissé távolodik bolygónktól. Mivel a fellövés előtt a távcső mázsálása során kiderült, hogy pár kilónyi hely van még rajta, így az egyébként túlméretezett üzemanyagtartályát a tervezettnél nagyobb mennyiséggel tudták feltölteni, ennek köszönhető, hogy ilyen hosszú időn át szolgálta a csillagászatot. A küldetés során eddig kb. 2600 exobolygó felfedezése köthető a Keplerhez.

A következő, balsorsú űrtávcső a már szintén patinás, 1990 óta dolgozó Hubble. Ez esetben a távcső giroszkópjainak működésében következett be ismételt probléma, s míg 2009-ben az űrsiklók révén cserélhető volt az összes giroszkóp, ma már erre alkalmas szállítójármű híján nincs lehetőség. Október 5-én érkezett a hír arról, hogy a meghibásodás miatt biztonsági üzemmódba kapcsolták a Hubble-t, s az irányítói megpróbáltak kiötleni valamit, amivel helyreállítható, illetve még használható a teleszkóp. A Hubble eredetileg hat giroszkóp segítségével állt precízen a megfigyelt égterületre, a precíz célra álláshoz három giroszkóp kell, de kettőre abszolút szükség van ahhoz, hogy egyáltalán képes legyen, korlátozott megfigyelési területtel dolgozni. A Hubble további műszerei kiváló állapotban vannak, így a giroszkóp-probléma az egyetlen aggasztó elem, de remélhetően az irányítók találnak valami áthidaló megoldást a helyzet javítására. Jelenleg a giroszkópok tervezőivel-gyártóival földi teszteket végeznek, hogy kitalálják, miként lehet a hibás elemet újra működésre bírni távirányítással. Ha sikerül megoldást találni, visszakapcsolják, s a Hubble újra teljesen üzemképessé válik és folytatja a munkáját. A legfrissebb adatok szerint a hibás giroszkóp nagyságrenddel “túlmér”, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a távcső valós elmozdulásainál lényegesen nagyobbnak érzékeli a mozgást, s így a Hubble nem tudja a valósnak megfelelően korrigálni e mozgást és nem tud a beállított célra tartani. A probléma gyártói- és irányítói elemzése tart még, de ha nem sikerül megoldani, akkor majd egyetlen, még hibamentes giroszkópja segítségével fogja folytatni a Hubble a további munkáját.

Október 12-én a Chandra röntgen-űrtávcsőről érkezett, feltehetően szintén giroszkóp problémából eredő biztonsági üzemmódról hír. A Föld körül keringő Chandra 1999 óta üzemel, jelenleg 19 éves, és eredetileg 5 évre tervezték a működését, amelyet 2001-ben hosszabbítottak meg 10 évre, ám azóta is remekül szuperált. A röntgen tartományú megfigyeléseit önálló eredményein túl a Hubble azonos égrészről rögzített megfigyeléseivel is össze lehet vetni, így egy-egy objektumról igen komplex információk jutnak a csillagászok, asztrofizikusok asztalaira. A mai hír alapján a Chandra ma délután 15:55-kor kapcsolt biztonsági üzemmódba, a napelemeit a Nap felé fordította a maximális energiakinyerés végett, az érzékelőjét az ellenkező irányba állította, majd a legfontosabb műszereit biztonsági állásba kapcsolta. Ez normális abban az esetben, ha valami anomáliát észlel a Chandra, a pontos okok vizsgálata folyamatban van, így egyelőre többet nem lehet tudni (csak feltételezik a giroszkóp-gondot). A NASA ígérete szerint amint valamit ki tudtak csalni a rendelkezésre álló adatokból a földi irányítók, informálni fogják az érdeklődőket a fejleményekről. A Chandra a Hubble-höz hasonlóan kiváló állapotú műszerekkel rendelkezik és reméljük, hogy még sok évig szolgálhat adatokkal!

(Csak halkan merem megkérdezni, hogy vajon hogy van a Spitzer? Az infravörös űrtávcső is ebbe a szépkorú társaságba tartozik, jelenleg 15 éves, és szintén jóval rövidebb, 2,5 évre tervezett üzemidővel indult.)

Kapcsolódó angol nyelvű cikkek a Kepler, a Hubble és a Chandra űrtávcsövekkel kapcsolatban.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: