Július 10-én (magyar idő szerint már 11-én kora hajnalban) a Juno űrszonda a következő Jupiter-közelítése során a Nagy Vörös Foltot veszi célba.
A Jupiter ezen óriási légköri tüneménye évszázadok óta látható, 1830 óta figyelik az alakulását, bár a pontos kora ismeretlen, de feltehetően 350 évnél régebb óta létezik.
A mintegy 16 ezer kilométer átmérőjű folt felett kb. 9000 km magasságban repül majd el a szonda s mind a 8 műszere, valamint a JunoCam is figyelni fogja a folt örvénylő felhőrendszerét. A foltban tomboló szelek sebessége közel 700 km/h.
Az átrepülés során a szonda benéz az óriásvihar mélyébe, s talán sikerül kideríteni, hogy milyen mélységből ered s milyen erők tartják életben.
A felhőzeten átlátni képes műszerek, például a mikrohullámú tartományban mérő MWR, észlelhetik a felhőzet mélyének folyamatait, a légkör mélyebb rétegeiben zajló dinamikus eseményeket, vagy a JIRAM által az infravörösben és látható fényben is készített egyidejű felvételek a viharrendszer konvektív folyamatairól adhatnak majd információkat.
A szonda gravitációs eltérések mérésére is alkalmas a rádiójelek Doppler-eltolódásának segítségével. A kaliforniai Goldstone rádióteleszkóp rögzíti a szondáról érkező rádiójeleket, s ebből számítják ki az eltolódást, így pedig a szondát érő gravitációs változásokat. A nagy tömegű légköri objektumokról, így a Nagy Vörös Foltról ezzel próbálnak gyakorlatilag 3 dimenziós képet kapni.
Földi mérésekből nemrégiben derült ki, hogy a folt felett a magaslégköri hőmérséklet jelentősen magasabb a környezeténél – az erről született tavalyi tanulmány szerint a viharrendszer feletti nehézségi hullámok okozzák az anomáliát, hasonlóan ahhoz, amit bolygónkon az Andok felett is tapasztalunk. A Juno infravörös mérései ehhez az elmélethez is számos új adatot szolgáltatnak majd.

Eredeti cikk:
https://www.missionjuno.swri.edu/news/juno-to-flyover-red-spot-july-10

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)