Eredetileg 14 napos keringéseket terveztek a Juno űrszonda munkájához, azonban a szonda üzemanyagszelepeinek működését féltve megnövelték 53 naposra, viszont így a hosszabb keringések egyúttal a kívánt adatok begyűjtésének idejét is megnövelték. A tervekben még 20 hónaposra számították a Jupiter körül eltöltendő időt, amelyet 2016. júliusában kezdett meg a szonda. A változások az eredeti elképzeléshez képest persze az adatgyűjtésben is változásokat eredményeztek, ezért áprilisban értékelték a szonda tudományos munkáját, s kiderült, hogy igen jól halad a Juno a tervek teljesítésében, s mind a szonda, mind a műszerei kiváló állapotban vannak még mindig. Az 53 napos keringéseket folytatja a továbbiakban is a szonda, erről még tavaly határoztak az üzemeletetők.

A most meghozott új döntéssel a működést 2018 helyett 2022-ig finanszírozza a NASA, ebből az operatív működés kb. 2021. nyarán érhet véget, a fennmaradó év pedig az adatelemzések lezárását s a működés befejezését jelenti majd. A működési időszak végén a Juno-t a Jupiter légkörébe irányítják, ahol felizzik és megsemmisül majd. Erre azért van szükség, hogy a műszerek bizonytalanná válásával az esetleges pályahibákat elkerülhessék, s ezzel azt is, hogy a szonda véletlenül valamelyik holdba csapódva azt beszennyezze.

A kitolt finanszírozásnak köszönhetően a Juno tudományos műszerei további izgalmas adatokkal szolgálhatnak majd. A hosszabb keringés a hátrányai mellett előnyökkel is jár: így a Jupiter magnetoszférájának távoli, külső régióit, a déli területeit, a magnetopauzát, s az óriásbolygó mágneses uszályát is tanulmányozhatják. A keringések során a legkisebb távolság a Jupiter felhőtetőitől 5000 km, a legnagyobb távolságban pedig 8 millió kilométerre távolodik el a szonda a bolygótól.
Az 53 napos keringések a műszerekre is pozitívan hatottak, így ugyanis kevesebb időt töltött a a szonda a Jupiter erős és káros hatású sugárzási övében, s ez így megkímélte az érzékeny elektronikát s lehetőséget biztosított a Juno élettartama meghosszabbítására is.

A szonda másfél hónap múlva, július 16-án kezdi meg a 13. tudományos célú (összesen 14.) Jupiter-közelítését, amely az eredeti tervek alapján az utolsó ilyen lett volna.

A legutolsó, májusi Jupiter-közelítés felvételeiből Gerald Eichstädt készített igen látványos animációt.

Az eredeti cikk angol nyelven itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)