Elkészült a Cassini űrszonda VIMS műszere (Visual Infrared Mapping Spektrometer – Vizuális és Infravörös Térképező Spektrométer) 13 év során gyűjtött adataiból összeállított, minden eddiginél részletgazdagabb képsorozat a Titán felszínéről. A Szaturnusz átlátszatlan légkörbe burkolt holdjának felszínéről a VIMS feldolgozott adataiból összeállított képekkel új megvilágításba helyezték a hold látványát a NASA, a JPL-Caltech, a Nantes-i Egyetem és az Arizonai Egyetem szakemberei, több éve tartó fáradhatatlan munkával.

A Titán vizuális észlelése és felszínének leképezése gyakorlatilag lehetetlen feladat a szmogszerű légkör miatt, ezért az infravörös tartományú felvételek azok, amelyek a hold felszínéről is képesek részleteket feltárni. A VIMS már12 évvel ezelőtt, a Cassini küldetésének korai szakaszában is készített ilyen felvételeket(1. kép), most azonban a teljes működési időszak számtalan átrepülése során született adatokból állítottak össze globális képeket.

A különböző átrepülések során számtalan nézőpontból, légköri- és megvilágítási viszonyokból és igen sokféle távolságból, eltérő felbontással készültek a VIMS képei, így ezeket a Titán teljes felszínére kivetíthető globális térképek elkészítéséhez előbb egymáshoz kellett igazítani. (A folyamat egy korábbi lépésében így festett a Titán, itt még jól kivehetőek az eltérő képekből összeállított mozaik határvonalai s a köztük lévő különbségek szembetűnőek (2. kép).

Az igazítás során a különböző felvételek közti eltéréseket igyekeztek a szakemberek minél jobban elegyengetni, s ennek eredményeként a hat, most közzé tett globális kép, vagy talán inkább térkép olyan részleteket mutat meg a Titán felszínéről, amelyekhez foghatót jó ideig biztosan nem fogunk látni.

Az infravörös érzékelés előnye, hogy míg a látható tartományokban a fény szóródása a Titán légkörét alkotó aeroszolok révén eltünteti a felszíni részleteket, az infravörös egyes tartományaiban jóval kevésbé szóródik, így ki lehet bogarászni belőle az egyébként láthatatlan felszíni mintázatokat. Akár úgy is elképzelhetjük a VIMS infravörös érzékelését, mintha fellebbentené a fátylat a szégyenlős hold arca elől. Amellett, hogy a képek látványosak, a különböző tartományokban készült felvételek a hold felszínét alkotó összetevőkről is sokat elárulnak (nemrégiben a hold egyenlítői vidékének dűnéit tárták így fel, erről készült korábbi cikkünk, azonban az átlagember számára nyújtott élmény önmagában sem elhanyagolható eredmény!

A Cassini átlagban minden hónapban elrepült a Titán közelében, a hold megfigyelése mellett részint azért is, hogy a hold gravitációs hatása adta hintamanőverek lehetőségét kihasználja, s ezen átrepülések sokasága alatt születtek újabb s újabb felvételek a VIMS jóvoltából. A hosszú éveken át tartó átrepülések ideje alatt a Titán légkörének évszakos változásai is megnyilvánultak, néha jobb, néha kevésbé kedvező lehetőségeket adott a műszer érzékelői számára. Az infravörös tartomány egyes hullámhosszaiban más és más részletek jelennek meg, így a különböző hullámhosszakon született felvételekből kompozitot is kellett készíteni ahhoz, hogy a lehető legtöbb részletet tartalmazza a végeredmény. A képfeldolgozások során számtalan esetben igen időigényesen, kézi erővel kellett egymáshoz igazítani a felvételeket, az eltérő szögből készült fotók vetületi torzításait is ki kellett igazítani. A végeredményt látva azonban megérte a kitartó munka: a korábbi, mozaikok határán látható eltérések eltűntek s átfogó, valóban látványos globális térképek születtek a holdról. A második képen a középső fotó a Titán látható tartományú, sűrű légkörébe rejtőző arcát mutatja összehasonlításul. A JPL cikkében (az alábbi linken) a felvételek nagy méretben is élvezhetőek.

Az eredeti angol nyelű cikk ide kattintás után elérhető.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)