Hétfőn, 9-én az ESA (Európai Űrügynökség darmstadti irányítóközpontjában dolgozóknak idén már másodszor kellett pályamódosítás parancsot küldeni a CryoSat műhold navigációs rendszerének amiatt, hogy túl közel került a keringése során egy potenciálisan végzetes ütközéshez. A műhold a földi sarkvidékek jégborítását vizsgálja 700 km magasságú pályáról, amelynek során mind Grönland, mind az Antarktisz felett átrepül. Az eredetileg 3 évesre tervezett élettartamú műhold már több mint 8 éve dolgozik és remek állapotban van, mérései pedig rendkívül fontos adatokkal szolgálnak a klímaváltozás sarkvidéki vonatkozásait illetően.
A bolygónk körül keringő hatalmas mennyiségű űrszemét egyre több problémát okoz és bár a nagyobb darabok katalogizáltak, s így azok pályáját is követik az erre szakosodott földi intézményekben, időről időre felmerül a lehetőség, hogy egy működő műholddal ütközzön egy-egy törmelék, maradvány.
Július 2-án kapott információt az űrszemét-figyelő központ a műhold pályáját keresztező ismeretlen eredetű űrszemét darabról, ekkor az ütközés esélye 1:10.000 alatt volt még csupán, ám 5-én már elérte ezt a küszöbértéket a karambol esélye, így értesítették a CryoSat irányítóit is. Habár a kérdéses űrszemét darabjának keringését is követik, annak eredetéről nem tudni semmit. A mostani esetben a törmelék a CryoSat alól és hátulról közelítette a műholdat, a pályamódosítást ennek ismeretében végezték el. A potenciális ütközési időpont előtt 50 perccel működésbe léptek a CryoSat kis hajtűművei és annyival elmozdították a műholdat, hogy a lehetséges ütközés esélye 1:1.000.000-ra csökkent azonnal. A korábbi pályán csupán 14 méter választotta volna el a műholdat a kérdéses objektumtól, a pályamanővert követően jó 120 méterre nőtt a távolságuk.
Az ilyen típusú űrszemét sok minden lehet, akár működő műhold is, de már nem működő műhold, rakétadarabok, különféle küldetésekben használt eszközök részei, pl. lencseborítás, a rakétákat a hasznos teherrel összefogó adapterek a leggyakoribb űrszemét darabok. A veszélyes űrszemét legnagyobb része két korábbi „baleset” következtében alakult ki, egyik egy kínai időjárási hold 2007-es katonai teszt miatti megsemmisítését követően maradt rengeteg törmelék, a másik pedig a hírhedt 2009-es eset, amikor két működő műhold ütközött össze és termelt elképesztő mennyiségű, azóta is felettünk keringő törmeléket.

Mivel az elkerülő manőverrel a CryoSat az optimális repülési magasságánál távolabb keringett, fel kellett arra is készülni, hogy a műszerei és mérései számára megfelelő pályára visszajusson. Az ehhez szükséges, pályamagasság-csökkentő manővert csütörtökön hajtotta végre a műhold, így jelenleg már ismét a tudományos feladatainak megfelelő pályán kering. A 2000-ben fellőtt műhold élete során ez a 14. ilyen elkerülő manőver volt, idén már a második, ez pedig drága mulatság, hiszen a műhold magával vitt kevéske üzemanyagát kell fogyasztani a pályamódosításokhoz, ezzel a műhold élettartama lerövidül.
2017 végéig 19894 darab nyilvántartott űrszemét keringett felettünk, az össztömegük meghaladja a 8000 tonnát. Sajnos a szám folyamatosan növekszik (minden egyes fellövéssel újabb és újabb darabkák kerülnek a bolygónk köré…), és bár vannak ötletek ezek eltávolítására, gyakorlati megoldás még nem született. A cél az lenne, hogy legalább az újonnan felkerülő szemétdarabok arányával egyező mennyiséget kivonjanak a forgalomból, vagyis, hogy ne növekedjen tovább az űrszemét mennyisége, illetve a fellövéseket úgy kivitelezni, hogy ezek során ne képződjön újabb űrszemét.

Az eredeti angol nyelvű cikk itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)