A Nemzetközi Űrállomás soron következő ellátmányát szállító űrhajó, az Orbital ATK „Cygnus” járműve május 20-án indulhat (ez a legkorábbi lehetséges fellövési időpont) a virginiai Wallops űrkikötőjéből. Az Antares hordozórakétán felbocsátandó űrhajó tudományos kísérleti berendezéseket és anyagot is visz az ISS-re.
A régmúlt navigációs eszközét, a szextánst fogják űrbéli helyzetben tesztelni, a teszt lényege, hogy mikrogravitációs körülmények közt, kézben tartott szextánssal vizsgálják, mennyire képesek az űrhajósok a segítségével a helyzetmeghatározásra. A kísérlet célja, hogy megvizsgálják, mire menne a legénység abban az esetben, ha megszakadna a kapcsolat a földi irányítással és maguknak kellene meghatározniuk a pontos helyzetüket. A szextánssal már az űrkorszak kezdetén is kísérleteztek, sőt, az Apollo űrhajókba beépített szextáns is volt már, az Apollo-8 űrhajósa, Jim Lowell volt az első, aki teszt gyanánt, de aktívan használta is a Holdtól hazafelé vezető úton, de a Skylab fedélzetén is folytattak vele kísérleteket. A mostani tesztekre az űrbéli szextáns pontosságának ellenőrzéséhez van szükség, a jövőbeni felhasználását pedig az Orion küldetések során szeretnék élesíteni.
A BEST (Biomolecule Extraction and Sequencing Technology) az Űrállomáson lévő mikrobák jelenlegi technikákkal nem észlelhető, űr-körülmények során kialakuló mutációit vizsgáló kísérlet lesz. A CAL (Cold Atom Lab) olyan, szintén mikrogravitációs környezetben vizsgálódik, mégpedig ultrahideg közegben lévő atomokat, azok kvantumos tulajdonságait. A mikrogravitáció lehetővé teszi, hogy a kialakult Bose-Einstein kondenzátum a földinél hosszabb élettartamú legyen. A lézerrel hűtött részecskéket automata fogja vizsgálni a legénység alvással töltött napi 8 órája során (azért ekkor, hogy az emberek tevékenysége se zavarja meg a kísérletet), a kísérlet célja pedig a technológia segítségével készülő jövőbeni ultra-érzékeny szenzorok fejlesztése lesz.
Az ESA által üzemeltett ICE Cubes kísérletsorozathoz, amelyben 10×10 centis modulokból összeállítható, az ISS európai ’Columbus’ egységében üzemelő rendszerhez csatlakozó automata mikrolaboratóriumok is utaznak az Űrállomásra.
Az Orbital ATK hagyományosan nevet is ad minden egyes Cygnus-nak, ez esetben S.S. J.R. Thompson lesz a név. A névadó J.R. Thompson a Marshall Űrközpont kutatója volt 1963-tól, majd 1986-tól igazgatója is, 1991-es nyugdíjba vonulása után az Orbital ATK-hoz igazolt és dolgozott 2013-ig. Thompson tavaly novemberben hunyt el.

Az OA-9 sorozatszámú fellövés tervezett ideje május 20-án magyar idő szerint délelőtt 11:40, reméljük, semmi sem akadályozza majd az indítást. A fellövésről a NASA TV élő közvetítését nézhetjük a szokásos címen.

A küldetésről szóló eredeti cikk angol nyelven itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)