A jövőbeli hosszú távú űrrepülések egyik alappillére az, hogy az űrhajósok az élelmük legalább egy részét maguk tudják előállítani, így az űrhajókon, illetve később a más égitestek felszínén melegházi körülmények közt termelhető növények számára optimalizált környezetet kell kifejleszteni. Habár a Nemzetközi Űrállomáson is folynak kísérletek különféle növényekkel, ezek csak igen kis helyet kaptak, illetve korlátozott a próbalehetőség is. Ahhoz, hogy az űrbélihez hasonló körülményeket teremtsenek (kivéve persze a földi gravitáció jelenlétét), az Antarktiszon, a német Alfred Wegener Intézet által üzemeltetett Neumayer III. kutatóbázis mellett helyezték el azt a szabvány szállítókonténerbe integrált növénytermesztő egységet, amelyben folytatják majd a kísérleteket.
A konténert EU támogatással Németországban tervezték és építették fel, több nemzetközi cég és kutatóintézet közös munkája nyomán, Brémában a DLR (a német űrhivatal) kutatói tesztelték is, majd nemrég az antarktiszi helyszínre szállították. A konténer eszközeinek s rendszereinek végleges beszerelését követően a német szakemberek közül egy kivételével mindenki hazament, az ott maradó kollégájuk a kutatóbázison telel majd a 9 fős legénységgel együtt. Az antarktiszi tél során a kísérletek eredményét meg is ehetik majd, ez is a kísérlet része, hiszen az antarktiszi körülmények hasonlóak az űrbélihez – a téli időszakban az ott élők teljesen magukra vannak utalva, ilyenkor friss élelmiszerekhez se juthatnak hozzá.

A melegház majdnem teljesen zárt rendszerként üzemelhet, a hidropóniás módszerrel termelt növények tápellátása, a számukra biztosított optimális hullámhosszúságú fény, a légkezelő és temperáló berendezések, és a melegház rendszereit működtető számítógépes irányítóegység segítik majd. A felhasznált víz teljesen zárt rendszerű, s csak az hagyhatja el a melegházat, amit a leszüretelt növények tartalmaznak.
A beépített szenzorok, kamerák és a műszerek adatait folyamatosan továbbítja a melegház rádióegysége a 400 méterre lévő kutatóbázisra, ahonnan a DLR brémai központjába jutnak az adatok, ők pedig a számos országba, az ottani kutatóintézeteknek küldik át majd. A kísérletben helyben részt vevő kutató bármikor kérhet segítséget videokonferencián a DLR németországi központjától, illetve folyamatosan be is számol majd a növényekkel kapcsolatos tapasztalatairól.

Az első növényeket januárban vetették el a konténer-melegházban, ezek már növekednek is. A tervek szerint hetente 250 g fejes saláta, 250 g mángold, 250 g rukola, 250 g spenót, 1000 g paradicsom, 600 g paprika, 1000 g uborka, 250 g retek, 100 g szamóca, valamint 300 g mennyiségben fűszernövények aratása várható. A termés learatásakor pontos méréseket végeznek majd, ezekből fog kiderülni, hogy a tervek teljesíthetőek-e a konténeres antarktiszi űr-Édenkertben.

A projekt Facebook oldala,  illetve a weblapja. Az eredeti angol nyelvű cikk pedig itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)