Habár még mindig elképesztően távolinak tűnik az űrteleszkóp 2019-es felbocsátási időpontja, a műszer tesztelése folyamatosan halad. Nyáron, július 10-én zárták be a teleszkópot a NASA kísérleti kamrájába, ahol a világűrnek megfelelő körülmények közt töltött el 3 hónapot: a hatalmas jégkamra nemcsak elképesztően hideg, hanem még a levegőt is kiszivattyúzták belőle a teszt idejére. Miért tart ennyi ideig a teszt? Hetekig tart csupán az, míg minden átveszi a megfelelően alacsony hőmérsékletet a kamra belsejében, hiszen vákuum van odabent, így csak kisugárzás úrján tud hűlni az eszköz s ugyancsak hetekig tart a teszt lefutása után, míg ismét szobahőmérsékletre emelkedik odabenn a szint, szeptember legvégén kezdtél el emelni a hőmérsékletet. A tesztkamra a hőskorból maradt fenn, még ebben tesztelték pl. az Apollo leszállóegységeit, ám azóta módosítottak rajta a James Webb kedvéért, ugyanis az űrtávcső üzemi hőmérséklete kb. 40 K (azaz mínusz!!! 233 Celsius fok). Vannak modernebb kamrái is a NASA-nak, ám a James Webb hatalmas mérete miatt csak ebbe az „öreg” kamerába fért be. A módosítás során héliumos hűtésre állították át a kamrát, amelyben így két rétegben kering a hűtő közeg: egy „melegebb” nitrogén, illetve a hidegebb hélium. A hűtőközegeket matrjoska baba szerűen egymásba építették, s a kamra legbelső „babája” lett a teleszkóp, ami közvetlenül természetesen nem érintkezik a hűtőközeggel. A dolog érdekessége, hogy a teleszkóp sokkal jobban tolerálja az extrém hőmérsékletváltozást, mint maga a hűtőkamra és a benne elhelyezett mérőműszerek!

A teleszkópot és műszereit számtalan szenzor és kamerák tömege figyelte a tesztidőszak alatt, ezeken keresztül 24 órában követte a személyzet a tesztet. Ezt még a Harvey hurrikán katasztrofális mennyiségű csapadékot és pusztítást hozó időszakában is folytatták (sőt, a tesztben részt vevő alkalmazottak munkaidő után a környék kármentesítésében és a lakosság segítésében is részt vettek).

A tesztelés abszolút sikerrel járt, a JWST műszerei kiválóan bírták a szimulált űrbéli körülményeket. A legfontosabb az volt, hogy kiderüljön, a teleszkóp 18 egyedi hatszögből álló fő tükrét a hátoldalukon elhelyezkedő, rendkívül finom (az emberi hajszál átmérőjének egy tízezred része) mozgatásra képes motorok be tudják-e állítani megfelelően, s valóban úgy működik-e ilyen hidegben is a mozaik tükör, mintha egyetlen, 6,5 méteres darabból volna. Erre azért is szükség van, mert a távcső összehajtogatva jut fel az űrbe s odafenn, pályára állta után fogja kicsomagolni magát, és maga a tükör is ott áll majd össze olyanná, amilyennek megépítették.

A sikeres tesztelést követően a JWST következő útja Kaliforniába vezet, ahol összeépítik a nap hőjétől védő pajzsával és elkezdik integrálni a műszereivel, irányítóegységeivel. A teleszkóp kilövésére 2019. tavaszán kerül majd sor Francia Guyana-ból.

Eredeti angol nyelvű cikk ITT található.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)