A NASA a következő marsi expedíciójában, a 2020 nyarán induló „Mars 2020” küldetésben új marsjáró utazik majd a vörös bolygóra, s 2021. februárban landol majd. A rover a tervek szerint minimum egy marsi éven át (687 földi nap) fog adatokat gyűjteni a bolygó felszínén számos műszerével. Habár az átlagemberek inkább hajlamosak a nagyon várt emberes marsutazásra koncentrálni, a robotok munkája rendkívüli, és a mai űrtechnika segítségével számtalan olyan feladatot is elláthatnak, amelyre az ember biológiai lényként képtelen volna.

A legelső marsjáró óta igen sokat fejlődtek a kamerák, csökkent a méretük s egyúttal jelentősen nőtt a felbontásuk, így a legújabb rover már összesen 23 kamerát működtet majd.
A leszállás során 7 kamera, valamint mikrofon is rögzíti majd az eseményeket, a valódi színes felvételek alapján tudják majd az irányítók eldönteni, hogy a leszállást követően merre induljon a rover. A leszálláskor kamera figyeli majd az ejtőernyőt, egy másik a rover alatti talajt, egy harmadik a daruszerkezetet, ami majd a landolás utolsó fázisában lerakja a rovert, illetve egy kamera az ejtőernyőről magát a rovert nézi majd. Amellett, hogy ezek a felvételek a leszállóegység és a marsi légkör illetve talaj kölcsönhatásait mérnöki szempontból is igen hasznos információkként rögzítik, a felvételek célja lesz az is, hogy az emberek érdeklődését kielégítse egy soha nem látott és kiváló minőségű videóval. (A Curiosity rover leszállását még számítógépes animáció alapján követhettük, itt majd valós videófelvétel születik!)

Míg a korábbi marsjárók kamerái 1 megapixeles fekete-fehér képeket tudnak készíteni, addig az új rover 20 megapixeles színes felvételekkel járul hozzá a kutatómunkához és a marskutatásért rajongók szórakoztatásához is. A különbség akkora lesz, mint egy 20. század eleji némafilm és egy mai, 3D-s IMAX mozifilm közt!
9 kamera a rover irányítását, eszközeinek működését segíti majd, részint a veszélyes terepviszonyok felderítésével – négy kamera a rover menetirányába néz, kettő hátrafelé, ezek képeit a rover 3D-ben feldolgozza, és maga hozhatja majd meg a döntéseket a pontos útvonalról anélkül, hogy a földi irányítóknak kellene beavatkozniuk. Így elég lesz, ha az irányítók megadják, hogy honnan hová jusson el a rover, a pontos „lépések” megtervezése a felvételek és mérések alapján a marsjáró feladata lesz. További kamerák magát a rovert is nagyobb látószöggel figyelik majd, így annak műszereit, eszközeit, ezzel a földi irányítók megfigyelhetik ezek működését, állapotát, a roveren felgyülemlő por mennyiségét. Szintén e kamerák segítik majd a talajmintavétel tervezését, a fúrókar pontos irányítását is. Egy, a rover belsejében elhelyezett kamera a begyűjtött talajmintákat örökíti majd meg, rögzíti azokat a mintavétel folyamata során, illetve mielőtt még azok a műszeres vizsgálatra előkészítéskor zárt tartályba kerülnének.

Kimondottan tudományos célra 7 kamerát szereltek a roverre:
A MastCam-Z nevű árbockamera-rendszer is színes, 3D-s felvételeket készít majd 2 méteres magasságból, egymástól 24,5 cm távolságban fogják a zoomolásra is képes kamerák rögzíteni a kívánt látványt.
A mintavételezést végző robotkar SuperCam nevű kamerája lézersugárral plazmává porlasztja a kiszemelt talaj egy részét, majd a folyamatot 3 hullámhossztartományban működő spektroszkóppal vizsgálva segíti az ásványi összetétel elemzését, kimondottan a szerves eredetű anyagokat keresi majd. A lézer hatótávolsága 7 méteres, így ezen eszköz adatai segítségével előre lehet gondolkodni arról, hogy a robotkart merre érdemes majd munkára fogni. A lézer, ahogyan azt a Curiosity rover lézeréről is tudjuk, képes arra, hogy a kiszemelt célról „lesöpörje” a rajta felgyülemlett port, így pontosabban látják majd az irányítók a konkrét kőzetelemzést megelőzően, hogy mi rejtőzik a porréteg alatt. Ez az eszköz az alapfunkcióján túl a marsi légkörben lebegő por, valamint a légköri gázok és aeroszolok összetételét is vizsgálja majd, ezzel a marsi időjárási előrejelzések adataihoz is hozzájárul.

A PIXL nevű kamera röntgenfluoreszcencia segítségével elemzi majd a porszemnyi méretű céltárgyakat, s a korábbi hasonló eszközöknél jóval finomabb, milliméteresnél is jobb felbontásban ad majd információkat, így segítségével olyan, igen kis mennyiségben jelen lévő elemeket is felfedezhetnek majd, amiket a régebbi mérések rosszabb felbontásuk miatt nem voltak képesek észlelni. Az eszköz 30 különböző kémiai elemet tud kimutatni akár 10 milliomod résznyi összetétel esetén is a vizsgált mintában.

A SHERLOC egy kamera, egy ultraibolya lézer és spektroszkóp házasításából született műszer, amellyel érintés (így földi szennyezés esélye) nélkül lehet a céltárgyakat vizsgálni. Az eszköz felbontása 30 mikrométeres, és kimondottan a szerves anyagok és a víz egykori munkájának nyomait keresi majd. Mivel a robotkaron helyezték el, ezért a fúróminták vétele után maradó lyukakat is képes lesz megvizsgálni, ezzel elősegíti a kivett minták későbbi részletesebb elemzését is. A műszer külön feladata lesz, hogy a vele együtt felküldött űrruha-mintadarabkákat is vizsgálja azt követően, hogy azok a marsi környezetbe kerültek.

És mivel a nyomozó-polihisztor Sherlock Holmes elmaradhatatlan kísérője és segítője, Dr. Watson, így a WATSON kamera sem hiányozhat a rover eszköztárából. Ez a műszer a SHERLOC által kiszemelt célpontok nagyobb látószögű megörökítésében is vizsgálatában járul hozzá majd a munkálatokhoz. Mivel ez is a robotkaron helyezkedik el, így a karral együtt mozgatva a rover több, további műszerének működését is segíti majd.

Eredeti angol nyelvű cikk ITT található.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)