Az Amerikai Geofizikai Unió őszi konferenciáján ismertették azokat az eredményeket a JPL kutatói, amelyeket az InSight Mars szonda szeizmográfja érzékelte rengések alapján derítettek ki.
Összesen 322 rengést sikerült eddig rögzítenie a szondának, ez naponta kb. 2 rengést jelent, és egyre nő a szám. A legtöbbjük igencsak gyenge, azonban néhány közel 4-es erősségű volt, ezeket pedig vissza lehetett követni a kipattanásuk helyszínéig. A két legerősebb a Cereberus Fossae árokrendszeréből érkezett, amelyről tudjuk, hogy geológiailag (pontosabban, mivel a Marsról van szó, areológiailag) aktív terület, és az elmúlt 10 millió évben biztosan voltak itt elmozdulások, viszont kb. 1600 km távolságban fekszik az InSight helyszínétől. E rengések valószínűleg a kéregben lévő törések felhalmozott feszültsége miatt pattanhattak ki.

A szeizmométer az éjszakai órák során vadászik a gyenge rengésekre, ekkorra ugyanis elül a nappal fújó marsi szél, ami zavaró hatással van a rezgései révén az egészen gyenge rengések érzékelésére. Bár pont emiatt is került komplex meteorológiai állomás a szondára, a szél miatti jel-zaj viszony romlásból igazán nehéz a gyenge rengéseket kihámozni.
Két típusú rengést ismertek fel eddig: a leggyakoribbak nagy frekvencián rázzák a talajt, ezek a marsi kéreg sekély rengései lehetnek, s ritkábbak azok, amelyek alacsonyabb frekvencián észlelhetőek, valószínűleg a bolygó mélyén, köpenyen át érkezhetnek. Ez utóbbiba tartozott a két legerősebb, a Cerberus Fossae-ből érkező rengés. Érdekesség, hogy már az InSight útnak indítását megelőzően voltak olyan feltételezések, melyek szerint a Cerberus Fossae rengéseit majd lehet detektálni, mivel az ároknál lévő törésekben felhalmozódhat elegendő feszültség. Egyébként ezekről a feltételezett rengésekről a C.F. területén látott sziklaomlás-nyomok (második képünk) alapján is végeztek már számításokat, erről korábbi cikkünk.

Másik érdekesség, hogy a szonda leszállása és működése kezdete óta egyre gyakoribbá is váltak a detektált rengések, s a kezdeti néha-néha észlelttől eljutottak a most észlelt napi kettőig. Ennek az okáról viszont egyelőre nem sok elképzelés van.
Hasonló rejtélyt jelent az éjjelente, éjfél körül észlelhető mágneses pulzálás, amelyet az InSight magnetométere éjjelente detektál: feltehetően a Mars körüli űrben történik valami, esetleg a Napból érkező töltött részecskék és a Mars mágneses tere találkozásakor.

A konferencia beszámolót a Nature foglalta össze.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)