Az űr-rizsgolyó felszíne a vártnál sokkal tagoltabbnak bizonyult a szonda közeli felvételei alapján, így az októberre tervezett mintavételezés kivitelezéséhez is több időre volt szükségük a japán irányítóknak. Az eredeti elképzelésekben a kisbolygó úgy nézett ki, hogy a felszínen finom por (regolit) rétege hever, azonban hamar világossá vált, hogy por helyett apró, pár centis kavicsréteg borítja a Ryugut, s számos méteres szikla is tarkítja a látványt. A szonda szeptemberben a felszínre engedte két kis roverét, amelyek adatokat és fotókat is küldtek, s ezek alapján derült ki, hogy nem a vártnak megfelelő a talaj. Októberben az európai gyártású MASCOT „szöcske” leszállóegység is sikeresen landolt és teljesítette a mérési feladatait, azonban a mintavételezés jóval bonyolultabb folyamat. Ehhez az irányító csapat mérnökei kísérleteket folytattak a Földön, a Ryugu felszínét borító éles kavicsokkal megegyező típusú talajon, hogy kiderítsék, képes-e a szonda a mintavételezés manőverét végrehajtani. A szonda egy fémlövedéket lő igen nagy sebességgel a talajba, s az ennek beérkezésekor felszálló szemcsékből tud begyűjteni majd, reményeink szerint legalábbis. A kísérletek alapján a módszer kivitelezhető a kavicsos talajon is, a mintagyűjtő eszköz tartalékokból épített földi másával működött (a kísérlet videója a JAXA twitter oldalán.

A Hajabusza-2 eredetileg október végén ereszkedett volna a kisbolygó felszínére, azonban akkor még nem találtak erre alkalmas helyet, csupán helyzetjelzőt dobtak a felszínre, a leszállási hely pontosítására. A leszállás során a szonda műszerei e helyzetjelzőhöz képest mérik majd a landolás pontos irányát, a végső leszállóhely ennek közvetlen szomszédságában lesz, egy 3 méter sugarú, kör alakú területet jelöltek ki, e kör középpontja a cél. A szonda a számítások szerint 2,7 méteres pontossággal tud landolni, így épp csak bele fog férni a hibahatárba a landolásnál. Eredetileg egy 100 méteres kört terveztek, kevésbé szigorú pontossággal, azonban a felszíni tagoltság miatt el kellett vetni a tervet, s a szonda egy másik módszerét kell majd alkalmazni. A Hajabusza-2 még a kisbolygó közeli elrepülése során egy mesterséges becsapódási krátert hoz majd létre egy kilőtt, kis mennyiségű robbanóanyagot tartalmazó impaktor segítségével, így a talajfelszín alatti rétegből is tudna majd mintát kiemelni. E mintavételhez tervezték eredetileg azt a kifinomult pontosságú landolást, amelyet most kénytelen a szonda végrehajtani. Amennyiben a leszállási manőver során bármi anomáliát tapasztalnak a szonda műszerei, eltérést a tervezett pályától, vagy egyéb problémát, azonnal megszakítják a manővert és ismét biztonságos magasságba emelik a szondát. Ez esetben március első napjaiban ismételhetik meg a manővert.

Az ereszkedéshez szükséges első lassító hajtóműmanővert már végrehajtotta a szonda, a sebessége 0,4 m/s kett, magyar idő szerint délben már csupán 3000 méter magasságban járt a kisbolygó felett. További lassítást követően 0,1m/s lesz a sebesség, és ma este 21 órától döntenek véglegesen arról az irányítók, hogy végrehajtható-e a leszállás, minden a tervek szerint halad-e. 23:08-kor a szonda már csak 45 méterrel a felszín felett fog lebegni, majd alig egy órával később, vagyis magyar idő szerin 22-én, pénteken 0 óra 6 perckor leérkezik a felszínre, s azonnal elvégzi a mintavételező manővert.
A szonda aljából ehhez egy 1 méteres henger nyúlik lefelé, ez érinti meg a talajt, s ez fogja majd fel a lövedék becsapódásakor kiszabaduló szemcséket, s a henger szonda felőli lévő tartályban tárolja el. A manővert követően a szonda azonnal fel is száll a Ryugu felszínéről, s február 27-én kellő távolságba jutva ismét pályára áll körülötte.
A krátert létrehozó robbantásra is márciusban vagy áprilisban kerül majd sor, s ezt néhány héttel követi majd a második leszállás, amikor már majd a létrejött mesterséges kráter mélyéről emelhet ki mintát a Hajabusza-2. Szintén ezt követően fogja a maradék mini-rovereket is a kisbolygóra engedni a szonda. A tervek alapján 2020-ban hagyja el a szonda a Ryugu-t és indul vissza a Földre a begyűjtött mintákkal.

Élő videó stream a mai eseményekről, magyar idő szerint 22:45-től lesz aktív a csatorna adása. A videót angolra fordítva sugározzák majd a japánul nem értők örömére.

A szonda aktuális helyzetét itt követhetjük. A szonda twitter oldala, ahol szintén friss információkat kapunk.

Az eredeti cikk angolul itt elérhető

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)