A néhány napja a Bennu aszteroida körül pályára állt OSIRIS-REx űrszonda még decemberben lefotózta otthonunkat. A felvétel bal alsó sarkában a két folt közül a nagyobbik a Föld s közvetlenül mellette az apróbbik a Hold. (A párosról képkivágat a cikk második ábrája) A kép jobb felső sarkában a szonda célobjektuma, a Bennu kisbolygó látható. Mivel itthonról kb. 114 millió kilométerre volt a szonda, míg a kisbolygótól csupán 43 km-re, ezért a Bennu nagy és igen fényes az 5 másodperces záridővel készült felvételen. A kép alsó részén halványan a Hydra (Északi Vízikígyó) csillagkép „feje” is kivehető (ezt a csillagképet jelenleg késő este láthatjuk a keleti égen, nagyjából az Oroszlán nyakával egy magasságban, az Oroszlántól jobbra, az égen ilyenkor 90 fokkal az óra járásával ellentétes irányban elfordítva látszik).
A december 19-i fotót a szonda navigációs kamerája készítette, e kamera a szonda útja során a csillagok elhelyezkedéséről készült felvételei alapján a helymeghatározásban játszik szerepet. A kisbolygó közelségében, annak fotózásával a felszíni alakzatok alapján a Bennu feletti tájékozódást segíti.
A kamera még 2017 őszén, jóval közelebbről, 1,3 millió km-ről is fotózta a Hold-Föld párost a hintamanővere idején.

A szonda december 31-én állt pályára a Bennu körül, bár már korábban is elrepült a közelében, a mostani, 8 másodperces manőverrel történelmi tettet hajtott végre: a Bennu a legkisebb égitest, amely körül valaha ember építette jármű keringett. (A Bennu ármérője csak 67 méterrel nagyobb, mint az Epire State Building magassága, illetve 184 méterrel nagyobb az Eiffel torony magasságánál.)

A Bennu igen kis tömege miatt a gravitációja is gyenge (a földiének csak 5 milliomod része), épp csak elég ahhoz, hogy a szonda stabil orbitális pályán maradjon körülötte. A pályamagasság az aszteroida középpontjától mérve csupán 1750 méterre van, ez is rekord, ugyanis soha eddig egy űrjármű se keringett ilyen közel a célobjektuma körül. Az előző rekordot még a Rosetta űrszonda tartotta, a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös körüli 7km magasságú pályájával.
Mivel a december 3-i megérkezés előtt nem voltak pontos információk a Bennu pontos méretéről, tömegéről (így a gravitációjáról sem), ezért előzetesen fel kellett mérje az OSIRIS-REx a kisbolygót ahhoz, hogy az orbitális pályát pontosan megtervezhessék és átküldhessék az ehhez szükséges parancsokat a szondának. Hét alkalommal repült el hiperbolikus pályán a kisbolygó mellett, eközben végezte el a szükséges méréseket, amelyekből az orbitális pályát meg tudták tervezni. Gyakorlatban nem csupán az igen gyenge gravitáció, hanem a nap sugárnyomására és a Bennu hősugárzása is közrejátszik a pálya alakulásában, ezeket is bele kellett számítani a tervekbe, mivel befolyásolják a mozgást a kis gravitáció miatt. A keringések során időnként aprócska manővereket kell majd a szondának végrehajtania ahhoz, hogy ellensúlyozza ezen gyenge erőhatásokat. (Egy nagy tömegű égitest, mint a Mars vagy a Föld körül nincs ilyesmire szükség, mivel ott a gravitáció hatása annyival erősebb.) Amennyiben bármilyen pályamanőver balul sülne el, a szonda távolodni kezd a Bennutól, hogy megelőzze az esetleges becsapódást. Később, pont a gyenge gravitáció miatt, igen kevéske üzemanyag felhasználásával is vissza lehet irányítani a szondát a Bennuhoz, de az irányító mérnökök szerint annak az esélye, hogy szükség lesz ilyen manőverre, meglehetősen csekély.

Épp az alacsony gravitáció miatt kell ennyire közel keringeni a Bennuhoz, a keringés maga csigalassúságú, 62 óránként tesz meg egy-egy kört a szonda! A közeli nézőpontú munkafolyamatok is megkezdődnek, így a felszín igen részletes feltérképezése. Az átállás része a navigációs kamera is, hiszen mostantól már a Bennu felszíni alakzatai alapján tájékozódik a szonda, nem az égbolton látható csillagok helyzete szerint.
A pontos felmérés azért is fontos, hogy a majd 2020-ban esedékes mintavételezés idejére precíz adatok álljanak rendelkezésre arról, hogy hol tudja a kényes manőverét majd végrehajtani a szonda.
A mostani keringési fázis február közepéig tart, ezen időszak alatt elvégzendő mérések szerint programozzák majd a szonda következő, már kifinomultabb manővereit.

Az eredeti cikkek angolul itt1 és itt2 elérhetőek.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)