A 2019-es év első igazi eseményét a New Horizons űrszonda szolgáltatja: elsején érkezik el az Ultima Thule néven ismertté vált, hivatalosan 2014 MU69 jelű igen távoli égitesthez.
Az Ultima Thule az eddigi legtávolabbi objektum Naprendszerünkben, ahová ellátogatunk, az újévi közelítés során kb. 3500 km távolságban száguld majd el a Kuiper-övben keringő égitest mellett.

Mit tudunk eddig az Ultima Thule-ról, ami jelenleg még csupán egy kis pont a New Horizons felvételein is?

A feltehetően igen ősi, a Naprendszer keletkezése idejéből s a születése helyén, érintetlenül, és rendkívüli hidegben fennmaradt égitest 20-35km átmérőjű, és vagy két összetapadt darabból, vagy két különálló, de egymással igen szoros közelségben keringő bolygókezdemény. Csak 2014-ben, a Hubble Űrteleszkóp segítségével fedeztük fel, vagyis 8 évvel az űrszonda indítása után – ebből következik, hogy nem tudtuk azt, hogy pont vele fog majd randevúzni a szonda. Azonban cél volt egy Kuiper-övben keringő égitest vizsgálata is a New Horizons küldetése során, és az Ultima Thule jó helyen volt e célra. A szonda pályamódosításait a friss méréseket követően végezték el, amikor december elején meggyőződött róla a földi irányítócsapat (a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laborjának szakemberei), hogy a közelítés során „tiszta” űrben haladhat a szonda, nincsenek törmelékek az égitest mellett, amelyek veszélyeztetnék a New Horizons működését.

A nagy várakozás fogaskerekeibe egy aprócska porszem keveredett csupán: az USA költségvetési vitája miatti év végi részleges kormányzati leállás a NASA-t is érinti, így a hasonló eseményeket kísérő szokásos közönségcsalogató műsorok ezúttal hiányozni fognak. A szonda természetesen akkor is halad és végzi a beprogramozott feladatait, ha Trump rózsaszín unikornison lovagol végig Washington utcáin, viszont a randevú az Ultima Thule-val nem a megszokott külsőségekkel zajlik majd. Mivel a szonda távolsága miatt 6 órát vesz igénybe a rádiójelek hazaérkezése, eleve késéssel értesülünk majd a találkozásról. Emellett, ahogy az a Pluto közelítése idején is volt, a szonda a fő feladatára koncentrál, az Ultima Thule felé fordul, s majd a randevú után néhány órával irányítja csak antennáját a Föld felé, hogy beszámoljon a látottakról. Az első (a közelítés sikerességét jelző telemetriai) adatokat január elsején késő délután, nagyjából fél 5 felé kapja meg az irányítócsapat, tudományos mérési adatokat és az első felvételeket viszont csak kicsit később, este 9 után, s a képekre valószínűleg még kicsit tovább kell várni majd. Mivel igen nagy mennyiségű kép és adat születik majd a közelítés ideje alatt, az összest csak közel két év alatt tudja majd hazasugározni a szonda antennája.

A közelítés során kb. harmad akkora távolságra megy majd el a szonda a távoli égitest mellett, mint a Pluto mellett tette, így a készülő fotók is nagyobb felbontásúak lesznek majd, akár 35 méteres részleteket is megismerhetünk majd az Ultima Thule felszínéről.

Mivel a NASA-tól nem kaphatunk a kormányzati leállás okán semmi információt, ezért a szonda irányítását végző csapat, a JHUAPL fogja az érdeklődő nagyközönség számára az eseményeket közvetíteni, az adást a csapat youtube csatornáján követhetjük IDE kattintás után.

Itt a közelítés előtti napon előzetes tájékoztatók, beszélgetések, majd január elsején a magyar idő szerint reggel 6:33-kor várható közelség idején (vagyis valós időben ekkor éri el a szonda az Ultima Thule-t, tőlünk 6 órányi rádiótávolságra) élőben is bekapcsolódhatunk a várhatóan felfokozott hangulatú munkába.
Délután 4 után érkezhet meg a telemetriai adat, amelyet szintén élő közvetítésben vár majd a JHUAPL csapata, és magyar idő szerint késő éjjel várható az első tudományos adatok és képek lehívásáról, közléséről tartott sajtótájékoztató 23:30 – 00:30 között.

Írott híreket is ők tesznek közzé a szondának szentelt honlapon.
Érdemes követni a twitteren is a csapatot.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)