Mike Pence, az USA alelnöke március 26-án este az amerikai Nemzeti Űrtanács huntsville-i Űrmúzeumban tartott ülésén jelentette be, hogy a NASA 5 éven belül ismét embert fog majd a Holdra juttatni. Az alelnök, aki Trump megbízását közvetítette, felkérte Bridenstine NASA igazgatót, hogy gyorsítsák fel az újabb emberes holdra szálláshoz szükséges munkákat. Az alelnök kijelentette:

„Hadd mondjam világosan: Az első nő és a következő férfi, aki a Holdra léphet, amerikai űrhajós lesz, akiket amerikai földről felbocsátott amerikai űrhajó szállít majd oda. Az elnök arra utasítja a NASA-t és Jim Bridenstine igazgatót, hogy ezt a célt mindenképpen érjék el. Ahhoz, hogy elérhessük a célt, teljes erővel e küldetésre kell koncentrálni, minden lehetséges módszert és programot, beleértve az ipart, kormányzatot és az összes amerikai űrcéget arra kell felhasználni, hogy ez sikerüljön. A történelmet azok írják, akik mernek nagyokat álmodni, s akik meg merik tenni a lehetetlent. … Amerika ismét el fogja kápráztatni a világot azokkal a csúcsokkal, amelyekre feljut, a távolságokkal, amelyeket bejár, s ismét a világ vezető hatalma lesz az emberes űrkutatás terén. Most pedig kezdjünk neki a munkának!”
(Pence beszédét biztosan sokan fogják Kennedy 1962-es, Rice Egyetemen tartott híres beszédéhez hasonlítani, az alapvető különbség az, hogy míg a teljesen más világpolitikai környezetben élő Kennedy buzdított, Pence egyszerűen csak utasított… A NASA által közzétett vágott változat csak a szelíd utasításokat tartalmazza, a teljes beszéd sokkal merészebb, hibáztat, sürget és követel is.)
Az alelnök dicsérte Trump merész űrkutatási elképzeléseit, s beszélt arról, amit a NASA-nak meg kell tennie ahhoz, hogy az elnök nagyszabású űr-irányelveit megvalósítsa. Pence szerint most is ugyanolyan űrverseny van, mint az 1960-as években volt. Kijelentette, ha a NASA nem tudja teljesíteni a célt, akkor nem a célt, hanem a NASA-t fogják megváltoztatni.

Pence szavaira Bridenstine igazgató válaszában megköszönte a megbízást, az új holdra szállás látomását és az irányítást, ami a legjobb időben érkezett. A NASA mindent tőle telhetőt megtesz majd azért, hogy az elképzeléseket valóra váltsa, hogy a kitűzött határidőt betartsa, s teljes elkötelezettséget vállalnak ehhez. Bridenstine biztos abban, hogy 2020-ban az SLS (Space Launch System, az űrsikló rakétáján alapuló szupernehéz rakéta) első indítása megtörténhet, s a Hold körüli pályán emberszállító jármű keringhet. A Gateway (Átjáró, tervezett Hold körüli űrállomás) újrafelhasználható parancsnoki modulként szolgál majd ahhoz, hogy ismét a Holdra lépjenek, olyan hamar, amint ez lehetséges. Bridenstine megemlítette a Hold sarkvidékein felfedezett vizet, s hozzátette, ahhoz, hogy ezeket a régiókat elérjék, szükség lesz az újrafelhasználható parancsnoki modulra, ami manőverezni tud a Hold körül, hiszen erről szól maga a Gateway. Az USA nemcsak halad majd a Hold felé, hanem ezúttal majd a Holdon is marad.
(A beszéd vágott változata, ínyenceknek, kül- és űrpolitika, illetve politikapszichológia iránt érdeklődőknek a teljes ülés 2,5 órás videója)
A konkrét feladatok szerint 2024-ben a Hold déli sarkvidékén kell amerikai űrhajósoknak leszállniuk majd, ehhez azonban 2020-ban az SLS-nek és az Orionnak feltétlenül repülnie kell, s 2022-ben már embernek kell keringenie a Hold körül.

Nagy kérdés, hogy ezt teljesíteni tudják-e, ha igen, ennek milyen emberi és tudományos áldozatai lesznek. A NASA becslése szerint a Holdra 2028-ra lehetnének képesek visszatérni, az SLS munkálatai se haladnak a tervek szerint, a legutolsó becslések szerint 2021 lehet az első alkalmas időpont a repülésére. Nem világos persze, hogy a késedelmek oka technikai, anyagi, vagy politikai volt-e, valószínűleg a három összeadódott.
Ahhoz, hogy a kitűzött célhoz közel kerüljenek, hatalmas pénzekre lesz szükség, kérdés, hogy ezt külön finanszírozza-e valamilyen módon a kormányzat, vagy a NASA-nak kell kigazdálkodnia a saját, egyre soványabb költségvetéséből. Ettől függetlenül is biztos az, hogy erőforrásokat von el a terv az űrkutatás tudományos feladatairól egy hiúsági kérdés miatt. Az 1960-as években a NASA költségvetése elképesztő mértékű volt, és ezt még a vietnami háború ideje alatt se húzták meg, csak akkor került sor a csökkentésére, amikor a szovjetekkel politikai téren csillapodó viszonyok lehetővé tették, s maga az űrverseny is lefékeződött.
A most kitűzött időpont ultimátum jellege egyértelmű, s biztos, hogy csak akkor teljesíthető, ha ehhez a NASA további anyagi és politikai támogatást is kap az utasítások mellé. Pence azt ígérte, hogy költségvetés-módosítási javaslatot nyújtanak be az elnöknek azért, hogy a NASA elérhesse a kitűzött célokat.

Az eredeti angol nyelvű cikk itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)