2018.09.01.

2021-ben indulhat az aszteroida-eltérítő tesztműhold

A NASA első olyan műholdja, amelynek segítségével egy, a Földre potenciálisan veszélyes típusú és méretű aszteroidát megpróbálnak tesztüzemben eltéríteni, a DART névre hallgató, kisautó méretű űreszköz elsődleges tervezési fázisa véget ért. A műhold az 1996-ban felfedezett, Didymos nevű kettős aszteroida kisebbik tagját, vagyis annak „holdját” célozza meg – ezen aszteroida viszonylagos közelsége és a holdjának mérete alapján ideális célpont a tesztelésre.
A Didymos-A, vagyis maga az aszteroida kb. 800 méter átmérőjű, míg a tőle 1,18 km-re keringő holdja, a Didymos-B kb. 150 méteres (összevetésül: a Cseljabinszk közelében becsapódott meteorit alig 20 méteres volt). A DART műhold e kis holdba fog becsapódni és a becsapódás mozgási energiája révén azt kissé kitéríteni, és ezzel szemléltetni, hogy a technológia használható bolygónk védelmére. A nemes cél mellett a DART lesz az első olyan műholdunk, amelyik egy kettős aszteroidát keres fel, e kettősök kevésbé értett működésű kisbolygók, amelyek közt számos akad a Földre veszélyesek körében is.

A műhold 2021 tavaszán vagy nyarán kelhet útra majd, s 2022 őszén éri el a kettős kisbolygót, majd a kis holdacskának ütközik 6 km/s (kb. 21.000 km/h) sebességgel. A műveletet egyetlen aktív műszere, a DRACO (Didymos Reconnaissance and Asteroid Camera for OpNav – vagyis az optikai navigációt segítő kamerája), valamint a kifinomult, automatikus navigációs rendszere irányításával végzi majd el, s az ütközés hatására a kis holdacska Didymos-A körüli keringésében 1%-nyi változás következik majd be. Ez már elegendő nagyságú változás ahhoz, hogy földi távcsövekkel megfigyelhető legyen. A becsapódást követő megfigyelések alapján lehet majd meghatározni, hogy mennyire is hatékony ez a technológia. A szonda az útja során a készített felvételekből természetesen haza is küld majd, a becsapódást megelőzően igen nagy felbontású közelképeket.

A DRACO kamerát a Pluto-t felkereső New Horizons szonda LORRI nevű műszerének átalakításával készítették, a nagy felbontású kamera fogja végigvizsgálni a kis holdacskát s a látottak alapján a navigációs szoftver dönti el, hogy pontosan hol lesz a becsapódás helye. A DART egyetlen ionhajtóművének hatékonyságát is a navigációs szoftver irányítja majd, a becsapódás pontos helye és ideje kiválasztásában a rendelkezésre álló üzemanyag lehető leghatékonyabb felhasználása alapvető fontosságú szempont.

A 15-18 hónapos teljes küldetési időből a fellövés után 6-9 hónapot vesz majd igénybe az űrjármű megérkezése a Didymos közelébe, innentől kezdve újabb 7 hónapot tölt majd el a szenzorai kalibrálásával és a rendszer távoli megfigyelésével. A tervezett becsapódás előtt kb. 2 hónappal áll rá a célpont felderítésére, ekkor a „durvább” felmérés folyik majd. Ahogy közeledik a kettős aszteroidához, a felmérést egyre pontosítja a szonda, s kb. 1,5 órával a becsapódás előtt (kb. 38.000 km távolságból) rááll a Didymos-B-re és a DRACO felvételei alapján a navigációs rendszer beállítja a pontos becsapódási helyet. Ez a folyamat a becsapódást megelőző 2 perces időhatárig tart, innentől fogva már csak a becsapódás van hátra, majd a hatásának földi megfigyelése. A becsapódáskor a Didymos kb. 11 millió kilométerre lesz Földünktől
Az aszteroidát eredetileg az AIDA nevű közös amerikai-európai űrszondapáros kereste volna fel hasonló céllal, azonban az Európai Űrügynökség a saját részét lemondta az eredeti tervet (az európai, Hera nevű egység csak megfigyelést végzett volna), mivel az űrkutatási finanszírozás úgy döntött, hogy teljes kapacitással az ExoMars küldetést támogatják helyette. A NASA a saját, becsapódó szondájának fejlesztését folytatta az európai rész nélkül is. Az európai szonda tervét teljesen nem vetették el, és sokan szeretnék valamilyen formában majd megvalósítani, hisz a Didymos rendszerének vizsgálata a DART becsapódási manőverét követően is fontos és izgalmas marad.

Az eredeti angol nyelű cikkek ide1 és ide2 kattintás után elérhető.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

About the Author: