Nem véletlen a kissé ironikus cím, hiszen jelenleg maximum a felderítésükre szolgáló és korántsem tökéletes technológia áll rendelkezésünkre.

A dokumentum gyakorlatilag egy akciótervet tartalmaz, amelyet különböző tudományos testületek és ügynökségek közös munkával hoztak létre abból a célból, hogy a bolygónk felé közelítő aszteroidák felderítésének, azok tulajdonságai meghatározásának, esetleges eltérítésének, a becsapódások előrejelzésének s a bekövetkező károk enyhítésének folyamatait összegezzék.

Miről is van szó voltaképp?
Elsőként a NASA kapott megbízást arra, hogy a földközeli objektumok (NEO) azonosítása, megismerése és mozgásuk követése terén a jelenlegi bizonytalanságokat csökkentsék. Ez segítséget ad majd a mainál jobb modellezéshez és a döntésekhez is. Másodsorban számos intézmény és ügynökség kapott arra megbízást, hogy kellően pontos modelleket, szimulációkat készítsenek a NEO-kat illetően, beleértve a becsapódások modellezését is, s folyamatos adatközléssel segítsék a döntéshozókat. Szintén a NASA kapott arra megbízást, hogy olyan technológiákat fejlesszen ki, amelyekkel a NEO-kat el lehet téríteni, vagy meg lehet semmisíteni, fontos, hogy ezek a technológiák még egy éles helyzetet megelőzően rendelkezésünkre álljanak. Különböző ügynökségek feladata lesz a NEO-k kapcsán a nemzetközi kapcsolattartás, beleértve a közös felkészülést egy esetleges becsapódásra bárhol a világon. Ezen felül terv még az is, hogy rutinszerűen gyakorolják a NEO-k becsapódása kapcsán kidolgozott vészprotokollt, a kommunikációt a kormányzattal és a nemzetközi szervezetekkel egyaránt, mindezt az USA-t érő gazdasági, fizikai károk enyhítése céljából.
A dokumentumban mindezek lépéseinek részletezése szerepel, többek közt olyanok is, mint a NEO-k felderítésében az 50 méteres égitestekig kitolható határ, s egyúttal az ilyen objektumok fizikai tulajdonságainak pontosabb megismerése is, hiszen fellépni ellenük csak úgy lehet (a ma még nem létező technológiákkal), hogy tudjuk, milyen összetételű, szerkezetű az aszteroida. Különösen fontos azon számítógépes modellek és szimulációk mielőbbi kifejlesztése is, amelyekkel a NEO-k eltérítése kapcsán lehetséges technológiák hatását tesztelni lehet. Megjegyzi a dokumentum azt is, hogy egy jól előrejelzett potenciális becsapódás megelőzésére számtalan lehetséges technológia is szóba jöhet, s csak a legvégső esetben és nem elég hosszú előrejelzéssel érkező objektumok esetében szabad atomtöltetekkel beavatkozni. Mind a közelítő NEO-k megismerésében, mind az elhárításban szükséges olyan „készre gyártott” űrtechnika, akár állami, akár kereskedelmi űrcégek segítségével, amelyekből gyorsan összeállíthatnak egy űrszondát.
A nemzetközi összefogásban az ENSZ Világűrbizottsága segítségével már most is számos közös megfigyelési program működik, ezeket ki lehet terjeszteni, s még több országot bevonni a NEO-felderítés / elhárítás rendszerébe.
A dokumentumban egyetlen dologról nem esik szó: a program finanszírozásáról. Nyilván ez külön politikai viták tárgya, ám az ember elvárhatná, hogy amennyiben komolyan gondolják az egyébként szépen hangzó terveket, némi információt arról is csepegtetnek, hogy miből és mennyit szeretnének költeni rá. Egy picit is belegondolva a tervek megvalósíthatóságába, feltehetően akkora összegre lenne szükség, amit nem mernek leírni. E pénz előteremtéséhez valahonnan el kell vonni a forrásokat is majd, mivel a tengeren túl se a réten kaszálják a pénzt, kérdés, hogy a jelenleg is folyó és nem túl okos kutatásfinanszírozási átalakításokat ez milyen irányba tolja majd el.

Az akcióterv dokumentuma a Fehér Ház honlapján olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)